Bibliai eredetű szólások-közmondások

A magyar nyelv számos szólást és közmondást őriz. Közmondásainknak, szólásainknak 3 fajtáját különböztetjük meg: megállapítás, ítélet és tanács. Az első forma, a megállapítás, minden bővítés, ítélkező, erkölcsi megjegyzés nélkül fejez ki közvélekedést: Kutyából nem lesz szalonna;
A második csoport már mélyebb, a megállapításban bizonyos értékelő ítélet, gyakran politikai, osztályítélet fejeződik ki: Nem jó nagyurakkal egy tálból cseresznyézni; vagy: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
A harmadik csoport a leginkább hasonló az ún. életbölcsességekhez, szentenciákhoz, amelyek egy időben, valósággal irodalmi divatot jelentettek. Ilyen tanácsot adó közmondás például: Addig nyújtózzál, míg a takaród ér! stb.

Arra, hogy a magyar nyelvben mennyi közmondás és szólás lelhető fel, nem találtam pontos adatot. De hogy nem kell nyelvünk szegénysége miatt szégyenkeznünk azt nyilvánvalóan bizonyítható, gondoljunk csak akár O. Nagy Gábor „Magyar szólások és közmondások” című 1976-ban megjelent óriási munkájára, vagy a nemrégiben megjelenő közel 800 oldalas „A Magyar szólások és közmondások szótárára”, amelyet dr. Forgács Tamásnak, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet vezetőjének köszönhetünk.

A népköltészetnek a legegyszerűbb, mégis csodálatos ága a közmondások világa. Tótmürségével - mellyel a költői sűrítésnek a legnagyobb próbáit is kiállja, s sokszor a legjobb írói kifejezést is felülmúlja – szinte nyelvileg is tükrözi a társadalom életének képét, a felfogásmódot, ahogyan a nép szemléli a környező világot. Minél tömörebb, egyszerűbb képlet a szólás, közmondás, annál biztosabb régi volta, közösségi jellege annál tágasabb körű, használata annál gyakoribb.

Utalni kell arra is, hogy szólásaink, közmondásaink jó része, vagy bizonyos változatuk az európai szólás- és közmondáskincsben is megtalálható. Mi sem érthetőbb ennél, hiszen egyrészt a természetszemlélet, a mezőgazdaság, a paraszti munka és társadalom rokon helyzetei is megteremthették a rokon és azonos vagy a hasonló közmondások sorát. Másrészt a közmondások és szólások egy része minden kultúrában irodalmi eredetűek, az adott kultúra klasszikusainak egyes mondataiból folklorizálódott, s e folyamat során a köztudatban az irodalmi eredet feledésbe merült.

Európában a közös források: a görög-római klasszikusok, az eredetileg héber, illetve görög szövegből latinra, majd az egyes európai nyelvekre lefordított Biblia.

Európa minden nyelvében jó néhány bibliai közmondás megtalálható.

Vannak, amelyek mintegy „törzsöt” képezve, valamennyi nyelvben egyaránt fellelhetők, példának okáért említek néhányat:

"Aki másnak vermet ás, maga esik bele" (Péld. 25, 27 stb.)

"Más szemében meglátja a szálkát, a magáéban a gerendát sem veszi észre" (Mt. 7,3 -Lk. 6,41)

"Aki nem dolgozik, ne is egyék" (Thess. 3. 10)

"Senki sem próféta a saját hazájában" (Mt. 13,57 -Lk. 4,24 -Jn. 4,44)

"Amit nem kívánsz magadnak, te se tedd embertársaidnak/felebarátaidnak" (Tob. 4,16 -Mt. 7,12 -Lk. 6,31)

"Nincs új a nap alatt" (Préd. 1,9)

"Aki szelet vet, vihart arat" (Hos. 8,7)

Ha a különböző európai nyelvek bibliai eredetű mondásait vetjük vizsgálat alá megállapíthatjuk, hogy az imént említett un. „törzsanyag” mellett, számos eltérés van.

A magyar, angol, észt, lengyel, német gyűjtemények vizsgálata során kiderült, hogy az összesen előkerült 474 tétel közül csupán 48 fordult elő mind az öt nyelvben.

A lengyelben 268, a németben 252, a magyar nyelvben 164 Bibliai eredetű közmondást tartunk számon, ebből 111 csak a lengyelben, 65 csak a németben, 54 csak az angolban volt megtalálható.

Mielőtt felolvasnám azokat a mondásokat, melyek a leggyakrabban előfordulnak minden nyelvterületen, tegyünk még egy kis kitekintést általánosságban:

A Biblia könyveibe már megírásukkor bekerültek különböző népek közmondásai, szólásai. Például a Példabeszédek Könyve nyilvánvalóan jó néhány gyűjtemény együttese, mely más népek bölcs mondásait, főleg az egyiptomiakét tartalmazza, s felvevődött az izraeli bölcsességek sorába.

Továbbá Jézus is szívesen használta a hellenisztikus kor közmondásait, amelyek már más, korabeli forrásokban is előfordultak.

A legtöbb közmondás/szólás Máté evangéliumából származik, ezt követi a Példabeszédek.

A magyar vonatkozásokat tekintve meg kell említenünk Csűry Bálint és Földes Csaba és Csizmadia Károly evangélikus lelkész nevét, akik munkásságukkal segítségünkre voltak a Bibliai eredetű mondásaink vizsgálatában, rendszerezésében.

És akkor most következzen azon 48 szólás, amely az észt, lengyel, német, angol és - számunkra legfontosabb - a magyar nyelvben egyaránt fellelhető, (sőt, talán nem árt megemlíteni, hogy ezen közmondások több mint 1/3-a legalább 28-54 európai nyelvben szintén megtalálható):

  1. Tiltott gyümölcs édesebb. (1Móz. 3,3-6)
  2. Szemet szemért, fogat fogért. (2Móz. 21,24)
  3. Nemcsak kenyérrel él az ember. (5Móz. 8,3, Mt. 4,4, Mk. 4,4, Jn. 6,3)
  4. Nyomtató lónak nem kötik be a száját. (5Móz. 25,4, 1Kor. 9,9, 1 Tim. 5,18)
  5. Minden hajaszála égnek áll. (Jób 4,15)
  6. Sok csepp kivájja a követ. (Jób 14,19)
  7. Sok sas, sok dög. (Jób 39,30, Mt. 24,28, Lk. 17,37)
  8. Aki másnak vermet ás, maga esik bele. (Zsolt 9,16, Péld. 26,27, 28,10, Préd. 10,8, Sir. 27,26)
  9. Mossa a kezét. (Zsolt. 26,6, Mt. 27,24)
  10. Olyan édes, mint a méz. (Zsolt. 119,103)
  11. Jobb a száraz kenyér békével, mint a hizlalt borjú perlekedéssel. (Péld. 15,17)
  12. Ember tervez, Isten végez. (Péld. 16,9)
  13. A gazdagnak sok barátja van, a szegénynek nincs. (Péld. 19,4)
  14. Mindennél jobb ajó név. (Péld. 22,1, Préd. 7,1)
  15. Jobb a jó szomszéd a rossz atyafinál. (Péld. 27,10)
  16. Nincs új (Semmi sem új) a nap alatt. (Préd. 1,9)
  17. Mindennek ideje van. (Préd. 3,1) (..., mint a szalmakalapnak. )
  18. Jobb az élõ kutya a holt oroszlánnál. (Préd. 9,4)
  19. Halál ellen nincs orvosság. (Bölcs. 2,1)
  20. Amit nem kívánsz magadnak, te se tedd embertársadnak/felebarátodnak. (Tób. 4,16, Mt. 7,12, Lk. 6,31)
  21. Nehéz ár ellen úszni. (Sir. 4,26)
  22. A munka dicséri mesterét. (Sir. 9,17)
  23. Kicsiny szikrából gyakran nagy tûz támad. (Sir. 11,32)
  24. Orvos, gyógyíts meg magadat! (Sir. 18,20, Lk. 4,23)
  25. Szükségben ismered meg a jó barátot. (Sir. 12,8, 37 ,45)
  26. Aki szurkot forgat, bemocskolja a kezét. (Sir. 13,16)
  27. Csepp a tengerben (vödörben). (ézs. 4.0,15)
  28. A baj nem jár egyedül. (Ez. 7,5, Jel. 9,12)
  29. Amilyen az anya, olyan a lánya. (Ez. 16,44)
  30. Ki szelet vet, vihart arat. (Hos. 8,7)
  31. A véka alá rejt valamit. (Mt. 5,15, Mk. 4,2)
  32. Nem lehet (Nehéz) két úrnak szolgálni. (Lk. 16,13)
  33. Amilyen mértékkel mérsz, olyannal kapod vissza. (Mt. 7,2, Mk. 4,24, Lk. 6,38)
  34. Más szemében meglátja a szálkát, a magáéban a gerendát sem veszi észre. (Mt. 7,3, Lk. 6,4) -
  35. Gyöngyöt nem szokás a disznó elé dobni. (A magyarban: Nem disznónak való a gyömbér.) (Mt. 7,6)
  36. Aki keres, az talál. (Mt. 7,1)
  37. Báránybõrbe bújt farkas. (Mt. 7,15)
  38. Amint dudálnak, úgy táncolj. (Mt. 11,17)
  39. A fát gyümölcsérõl ismerik meg. (Mt. 12,33, Lk. 6,44)
  40. Kinek szíve telve, megnyílik a nyelve. (Mt. 12,34, Lk. 6,43)
  41. Senki sem próféta a saját/maga hazájában. (Mt. 13,57, Mk. 6,4, Lk. 4,24)
  42. Vak vezet világtalant. (Mt. 15,14)
  43. Nem mindenkor az arat, aki vet. (Jn. 4,37)
  44. Az vesse rá az elsõ követ, aki ... (Jn. 8,7)
  45. Jobb adni, mint kapni. (Csel. 20,35)
  46. Ki mint vet, úgy arat. (Gal. 6,7)
  47. Aki nem dolgozik, ne is egyék. (2Thessz. 3,10)
  48. Az alfája és omegája (valaminek). (Jel. 1,8)

Forrás:

Csizmadia Károly: Bibliai eredetû szállóigék, szólásmondások, közmondások

Közmondások és szólások kézikönyve (szerk.: Nagy Katalin)

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások

Paczolay Gyula: Bibliai közmondások és szólások a magyarban és más nyelvekben

Paczolay Gyula: Ezer magyar közmondás és szólás

 

Készítette:

Tóth Imola

IV. évfolyam

tanító-hittanár szak

Mától a szélvetők begyűjthetik viharaikat.