Járási hivatalok 2013-ra - Szabó Erika: Mindent egy helyen intézhetnek majd az ügyfelek

2010.09.16. Jogi Fórum / Népszabadság Online/MTI

Januártól megyei kormányhivatalokat hoznak létre, amelyekbe beolvasztják 15 szervezet tevékenységét. 2013-tól a tervek szerint az önkormányzati jegyzők államigazgatási hatásköreit a kormányhivatalok járási hivatalaihoz telepítenék - erről Szabó Erika, a közigazgatási minisztérium államtitkára beszélt a Népszabadságnak adott interjújában.

Januártól megyei kormányhivatalokat hoznak létre, amelyekbe beolvasztják 15 szervezet tevékenységét. 2013-tól a tervek szerint az önkormányzati jegyzők államigazgatási hatásköreit a kormányhivatalok járási hivatalaihoz telepítenék.

/...és a jegyzők kétharmada mehet a Munkaügyi Központba BPJ-re?.../

Az elképzelések szerint az anyakönyvezéstől a gyámügyig, az építési engedélytől a személyi okmányok cseréjéig mindent egyetlen helyen intézhetünk majd. Jelentősen bővül ugyanakkor az interneten keresztül lebonyolítható ügyek köre is.

Az államtitkár arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a rendszerváltozás előtt létesített 83 járási székhelyet kívánják-e visszaállítani, vagy a 168 kistérség válhat-e helyi igazgatási központtá.

A járási hivatalokról Szabó Erika annyit mondott: az ezzel kapcsolatos előkészítő munka még folyik, s az egyik legfontosabb szempont, hogy az embereknek minél kevesebbet kelljen utazniuk, a lakóhelyükhöz közel intézhessék az ügyeiket.

II.
Visnovitz Péter|2010. 09. 12., 13:20

Emberközeli, egyszerűbb és olcsóbb - így működhetnek az emberek mindennapi életét befolyásoló állami hivatalok, ha beválik Navracsics Tibor ötlete, aki múlt héten jelentette be, hogy a kormány a járási rendszer felélesztésén gondolkodik. A járások újbóli bevezetéséhez precíz munka kell, egymástól teljesen eltérő feladatot ellátó hivatalok - például helyi földhivatalok, víz- és építésügyi hatóságok - munkáját kell összehangolni, az önfejű, nagyhatalmú önkormányzatok ellenállását pedig le kell törni. Ha hiba kerül a rendszerbe, bonyolultabb, drágább és lassabb lesz a magyar hivatali rendszer, mint ma.

A kistelepülések válláról vehet le nehezen teljesíthető feladatokat, a megyei hivatalokat pedig közelebb hozhatja az emberekhez - Nagy Marianna, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi tanszékének docense szerint ez lehet a haszna a járási rendszer bevezetésének, amelyről Navracsics Tibor közigazgatási miniszter beszélt. Navracsics a 2004 óta fideszes politikusok és jobboldali értelmiségiek részvételével megrendezett kötcsei Polgári Piknik múlt szombati rendezvényén beszélt arról, hogy a kormány visszaállítaná az 1983-ban eltörölt, járási szintű közigazgatási rendszert, részleteket azonban nem mondott arról, hogy pontosan miért, és milyen feladatokkal állnának fel a járások. A miniszter szerdán azt mondta, az okmányirodai rendszerhez hasonló ügyfélszolgálati irodákat szeretnének nyitni a kistérségi vagy járási szinteken, de a tervezett járásoknak nem feltétlenül ugyanakkora és ugyanolyan hatáskörökkel, intézményekkel kell rendelkezniük, mint korábban.

A kezdeményezés része annak a kormányzati szándéknak, hogy egyszerűsítsék a közigazgatást és visszaszorítsák a bürokráciát. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke már a választás előtt felvetette a bürokrácia elleni fellépés fontosságát, akkor úgy fogalmazott, "átfogó támadást" indítanak. Ezt a szándékát a választási siker után is többször megismételte, májusban például a megyei szintű közigazgatásról azt mondta: "Az lehetetlen, hogy 40 körüli hatóságnál kelljen az embernek az ügyeit intézni középszinten".

Az [origo] megkereste a Közigazgatási és Igazságügyi minisztériumot, hogy megtudja, pontosan milyen koncepció alapján szervezik a járási rendszert, a tárcánál azonban egyelőre nem tudtak részleteket mondani. "A kormány a közigazgatás hitelességét és emberközeliségét szeretné megteremteni, ezért arra törekszik, hogy az ország minden pontján ugyanolyan színvonalú hivatali ügyintézés és szemlélet fogadja az állampolgárokat" - vázolta az általános célokat a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárság. Szerintük e logika mentén "érdemes elgondolkodni" arról is, hogy "a járásokat idéző területi közigazgatás" milyen hatékonysággal tudja segíteni a magyar állampolgárokat és vállalkozókat".

"Jelenleg a közszolgálati hivatalok szervezésével van elfoglalva mindenki, utána pedig január 1-jéig a megyei szinten felálló kormányhivatalok szervezése van napirenden" - közölte az államtitkárság, hozzátéve: emiatt egyelőre nincs végleges terv arról, hogy pontosan mi lesz a járási hatóságok feladata. Az államtitkárság szerint "amíg a megyei szint nem állt fel, nem lépünk lejjebb, csak ha már azok rendben működnek, utána fogjuk a rendszert járási szinten megszervezni". Navracsics Tibor szerdán, a XVIII. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencián szintén az egyeztetések szükségességéről beszélt, azt mondta, hogy önkormányzatok, szövetségeik és szakemberek részvételével érdemes vitát nyitni a járásokról.

Egy nap alatt megjárható földterület

A járás rendkívül régi jogintézmény Magyarországon: "már a középkorban is létezett, a neve is azt jelenti, hogy egy nap alatt megjárható földterület" - mondta az [origo]-nak Nagy Marianna. Járás alatt a történelem során sokféle funkciójú igazgatási egységet értettek, 1971-ig önkormányzati funkciója is volt, később pedig kizárólag államigazgatási egységként működött. Nagy szerint a kormány jelenlegi kommunikációjából valószínűnek látszik, hogy a mostani tervek is csak államigazgatási funkcióval ruháznák fel a járásokat.

Ez azt jelenti, hogy "a dekoncentrált szerveket, például a földhivatalokat, vízügyet, építésügyi hatóságot, vagy azok feladatainak egy részét telepíthetik a járási hivatalokhoz" - mondta az esélyeket latolgatva Nagy Marianna, hozzátéve, hogy természetesen még nem lehet tudni, pontosan mely szerveket és feladatokat olvasztana össze a kormány. Az viszont valószínűnek látszik, hogy megyei szinten, a kormányhivatalok tervezett létrehozásával ugyanez az egységesítés van folyamatban, és az elkezdett nagyszabású átszervezés miatt most kell eldönteni azt is, hogy mi marad a megyénél, mi marad a településeken, és mi kerül a kettő közé - mondta.


Magyarország jelenlegi kistérségei

"Ma egy települési jegyzőre legkevesebb 900-1000 különböző feladat hárul, de például jól látható, hogy egy kistelepülés 2-5 fős apparátussal nem tud megfelelően ellátni minden hatósági feladatot" - magyarázta Nagy. Szerinte a most beharangozott átalakítások például lehetőséget teremthetnének ezeknek az önkormányzathoz telepített, de többségében állami jogoknak és feladatoknak az újracsoportosítására: miközben néhány feladat lekerülhetne a megyétől, közelebb az emberekhez, mások a települési önkormányzattól kerülhetnének föl.

"A mellényt teljesen újra kell gombolni"

A feladatok újracsoportosítás Nagy szerint nem merülhet ki abban, hogy az eddig külön épületben működő szakhatóságokat egy fedél alá zárják: a nagyobb feladat a különböző szervek munkájának összehangolása lesz, amit járási szinten ugyanúgy meg kell oldani, mint megyei szinten, a leendő kormányhivatalokban. "Be lehet gyömöszölni a jelenlegi dekoncentrált szerveket egy járási hivatalba, de azt már nehezebb lesz elérni, hogy azonos koncepcióval dolgozzanak" - magyarázta, arra utalva, hogy a különböző hatóságok közötti, gyakran nehézkes együttműködés az összevonástól nem feltétlenül szűnik meg.

A különböző szervek jelenleg különböző szakpolitikai elvek alapján működnek, mást tart szem előtt a vízügy, mást a földhivatal és mást az ÁNTSZ. "Ahhoz, hogy ezek egy hivatalon belül működjenek, szemléletváltásra van szükség, újra kell gondolni a feladatokat, a mellényt teljesen újra kell gombolni" - mondta. Természetesen ez nem könnyű feladat.

Teljes megújulás vagy teljes kudarc

"Ez a koncepció gyökeres ellentétben áll azzal a korábbi kormányzati elképzeléssel, amely a regionalizációban, régiókhoz telepített feladatokban látta a közigazgatás átszervezésének megoldását" - mondta Nagy. Szerinte ennek megvalósításához először a kormány szakpolitikáit kellene összhangba hozni központi szinten, hogy aztán a már konfliktusmentes irányokat megyei és járási szinten alkalmazni lehessen a különböző hatóságok közös munkájában. Nagy Marianna szerint fennáll a veszélye annak is, hogy ha nem sikerül a feladatokat a megfelelő szintre telepíteni, egy új közigazgatási szint bevezetésével még tagoltabbá, drágábbá és lassabbá válik a közigazgatás.

Hiányzik a köztes szint
A járásokat 1984. január 1-jén szüntették meg. Azokon a kistelepüléseken, amelyek nem tudtak volna megbirkózni a járások megszűnése miatt megörökölt pluszfeladatokkal 1984 és 1990 között egy átmeneti rendszert, az úgynevezett "városkörnyéki igazgatást" vezették be: ez azt jelentette, hogy a legközelebbi város végzett egyes összetettebb hivatali munkákat a nagy apparátussal nem rendelkező települések részére. A városkörnyéki igazgatást Nagy szerint "komoly hiba volt megszüntetni" 1990-ben, mert a rendszerváltás után létrejött, közel 3200 önkormányzat egy részére megoldhatatlan feladatok szakadtak. "Az önkormányzatok kétharmada 1000 fő alatti kistelepülés, amely méretgazdaságosság alapján egyszerűen nem alkalmas a rá szabott összes közigazgatási feladat ellátására" - mondta a szakértő, aki szerint ezért jelenleg valóban sok megoldásra váró probléma van a közigazgatási rendszerben.


"Ha csak arról van szó, hogy a kistérséget átnevezik járásnak, rendben van, de ha nulláról akarnak itt új rendszert építeni, az rossz lenne" - mondta az [origo]-nak Nagy Attila, a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás elnöke, aki szerint a jelenlegi kistérségek - amelyek több település földrajzilag összefüggő, a lakóhelyi, közlekedési és középfokú ellátási tevékenységeket közösen szervező együttesei - képesek ellátni az állami feladatok összhangba hozását. A sellyei polgármester szerint ők maguktól is képesek működtetni térségi okmányirodát, építési hatóságot, gyámhivatalt, igazgatási irodát és egyéb hivatalokat, és nem lenne jó, ha ezt valaki felülről át akarná gyúrni.

Több, az [origo]-nak nyilatkozó kistérségi vezető is arról beszélt, hogy ők a korábbi, történelmi járásnál kisebb területen hoztak létre együttműködést, és ha a régi járásba kéne újra betagozódniuk, az visszalépés lenne, igaz, az átalakítás módjáról és a járások kiterjedéséről nekik sincsenek információik. "A mi kistérségünk 35 települést foglal magába, ez elfogadható üzemméret, de az eredeti járásban 90-nél is több település volt, amit szerintem már nem lehet összefogni egy központtal" - mondta Nagy Attila. Hasonló problémát vetett fel egy kelet-magyarországi kistérség név nélkül nyilatkozó vezetője is: kistérsége egy nagyobb térségről szakadt le néhány éve, és most önálló központtal rendelkezik. Ha azonban a régi járáshatárok közé kerülne vissza, a járási hivatal minden bizonnyal egy 20 kilométerre lévő városba kerülne, így a közigazgatás nem közelebb, hanem távolabb kerülne az emberektől - mondta.

A név nélkül nyilatkozó vezető az alulról jövő kezdeményezésből kiépült kistérségek önállóságát is félti a járási szintre leszálló állami közigazgatás intézményeitől, egy másik kistérség vezetője viszont épp attól vár előrelépést. Bakó András, a Kisvárda és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezet-vezetője szerint leginkább a korábbi járások jól szervezett, szakmai és jogi ellenőrző funkcióját kellene visszahozni. "Hatékonyabb, célratörőbb volt a járási közigazgatás, mint a mostani, jobban működött a jogi, szakmai ellenőrzés és a felelősségre vonás is" - mondta Bakó. Szerinte most a hivatalok nem szolgáltató szelleműek, mert sokszor képzetlen, alkalmatlan emberek dolgoznak bennük: a vezető szerint szigorítással, járási felügyeletekkel és egy fokozatosan lecserélődő tisztviselői karral azonban hatékonyan működő, helyi rendszert lehetne kiépíteni.

III.

Járási szinten kettéválhatnak a polgármesteri hivatalok

2011.03.12. 08:15

A várhatóan 2013-tól újra létrejövő járási szinten a tervek szerint kettéválnak majd a polgármesteri hivatalok államigazgatási és önkormányzati hivatalokká - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára az MTI-nek adott interjújában.

Gál András Levente beszámolt arról is, hogy a közigazgatás fejlesztését tartalmazó Magyary Program vitairatát március 20-a körül ismertetik. Az államtitkár a közigazgatás átalakításáról szólva elmondta, arról még vita folyik, hogy a megyék részét alkotó közigazgatási területekből, a járásokból mennyi legyen, ám számuk várhatóan 200-300 körül alakul majd. Kialakításuknál mind a történelmi hagyományt, mind a demográfiai adatokat, mind pedig a terület nagyságát figyelembe fogják venni. Gál András Levente ugyanakkor emlékeztetett, a járás egy szókép, hiszen korábban a körülbelül egy nap alatt bejárható területet - ami nagyjából 25 kilométer - fedte le, ami szerinte "rendben van".

A jelenleg is létező kistérségi rendszert érintő felvetésre válaszolva rámutatott: a járás és a kistérség kialakításának logikája teljesen eltérő, hiszen míg előbbi államigazgatási feladatokat lát el, addig utóbbi általában intézményfenntartásra vagy valamilyen fejlesztés lebonyolítására jött létre. Gál András Levente kifejtette, az önkormányzati hivatalok feladatai ma három területből állnak össze: az államigazgatási feladatokból, amelyek "legtriviálisabb" része az okmányiroda, de ezekhez tartozik az építéshatóság és a gyámügy is; a közigazgatási feladatokból - például a helyi adók vagy a kommunális ügyek -; valamint vagyongazdálkodási feladatokból. A KIM megközelítése az - folytatta -, hogy ezen feladatkörök mentén megvizsgálja, mi az, ami maradhatna az önkormányzatoknál és mi az, ami átkerülhetne a járási hivatalokhoz. Bizonyos hatásköröket azonban mindenképpen meg kell tartania a helyhatóságoknak - hangsúlyozta, példaként említve a helyi területrendezés kérdését.

Járási szinten a polgármesteri hivatal kettéválna: egyik része járási államigazgatási hivatal lenne, a másik pedig maradna az önkormányzati hivatal - ismertette a terveket az államtitkár, jelezve, hogy a jegyzőnek és a hivatalvezetőnek a rendszerben való pontos elhelyezkedéséről még nem alakult ki a végleges álláspont. Gál András Levente mindezzel összefüggésben kitért arra is, hogy az önkormányzati intézményfenntartást érintően még vita van arról, mi az, ami a helyhatóságnál maradjon, és mi az, ami állami kézbe kerüljön.

Az iskolákról szólva azt mondta: nemcsak az oktatás időrendje - például az általános iskolák alsó és felső tagozatának szétválasztása - alapján lehetne megosztani a fenntartást, hanem úgy is, hogy az állam biztosítaná az intézmények "személyzetét", az épületet viszont az önkormányzat adná. Hozzátette azt is, hogy szerinte egy pedagóguséletpálya-modellt - kellő finanszírozás mellett - jobban végre lehetne hajtani, "ha közelebb hoznák a pedagógusokat az államhoz". A témában ugyan még tart a vita, az azonban biztos, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn - emelte ki.

Az államtitkár szerint a közigazgatás nagy átalakítása várhatóan 2013. január 1-jéig tart. A magyar közigazgatás fejlesztési stratégiájának, a Magyary Programnak a vitairatát március 20-a körül ismertetik, benne többek között az közigazgatási életpályamodell elemeivel, a közigazgatási szervezeti kataszterrel és a hatékonyságmérés módszertanával. A program véglegesen júniusra készül el.
IV.

Jövőre jöhet a járások újjászervezése – ezt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a kötcsei polgári pikniken jelentette be. Nem sokkal utána Szabó Erika közigazgatásért felelős államtitkár annyiban pontosított egy lapinterjúban: 2013 végéig állítanák fel az egész országban a járási hivatalokat. Az azonban még nem dőlt el, hogy a rendszerváltás előtti 83 járási székhelyet kívánják-e visszaállítani, vagy a 174 kistérség válhat helyi közigazgatási központtá. Az alapkérdés tehát: mennyit kell majd utaznunk, és milyen minőségi állami szolgáltatásért?

A napi politikától elvonatkoztatva lehet létjogosultsága a járásoknak, bár a kérdést a közigazgatási rendszerfejlesztés, a különböző szintek tartalma és kapcsolódása felől érdemes vizsgálni. Ezt mondta kérdésünkre Németh Jenő barcsi közigazgatási szakjogász, volt államtitkár és közigazgatási hivatalvezető. Szerinte a rendszer újragondolása két okból is időszerű.

– A közigazgatás húsz év alatt szinte teljesen leamortizálódott – vallja Németh Jenő –, pedig már kezdetben is befejezetlen volt, gondoljunk csak a megyei középszint helyzetére. Közben pedig kapcsolódtunk az európai közigazgatási térhez.

Ha a jelenlegi formájában megmarad a csaknem 3200 önkormányzat, akkor ennek megfelelően kell kialakítani a közigazgatási szinteket, mondta a szakember. Az alsó szinten a kistérségek, járások vagy városkörnyék szerepelhet, és létre kell hozni középszinten az integrált államigazgatást. A sokat emlegetett francia példa Németh Jenő szerint nagyon jó. Ott sok apró államigazgatási alprefektúrára épül az államigazgatás rendszere. Az önkormányzati igazgatás, az államigazgatási pedig hatósági igazgatási, ellenőrzési és felügyeleti feladatokat lát el.

A szakjogász szerint az önkormányzati igazgatásban a települések szövetségi, szabályozott társulási rendszerét kellene kiépíteni a közszolgáltatási és területfejlesztési feladatokra. A részben kötelező, részben fakultatív társulások csak így láthatnák el a feladataikat világos hatáskörrel, világos felelősséggel. A kistérségi-járási „alprefektúrák” az okmánykiadás, az engedélyezés, a felügyeleti és tájékoztatási rendszereket üzemeltetnék.

– Az átalakítást azonban nem szabad rohammunkában elvégezni, a kapkodásban sok a hibalehetőség – figyelmeztet Németh Jenő. – A feladat- és hatáskörök átcsoportosításához idő kell, hiszen a hatóságok és az államigazgatási szintek között is egyszerre mozdulnak meg a feladat- és hatáskörök. Ha sikerül a korrekcióra is időt hagyva megfelelő szakmaisággal, ésszerűen változtatni, amihez most megvan a döntési kompetencia, akkor ebből egy igen jó államigazgatási rendszer lehet. Ha érzelmi és aktuálpolitikai kérdés lesz az ügyből, abból nagy bajok lehetnek.

Németh Jenő elmondta azt is: a járások érkezése érint más területi struktúrákat is, a bíróságok, az ügyészségek, a társadalmi civil szervezetek térségi tagozódását például.

Dömény Elek, Som jegyzője már 1870-ben arról írt Roboz Istvánnak, a Somogy szerkesztőjének: Karád helyett inkább Tab legyen a járási székhely. – Ebből is látszik, a járási rendszer nem az 1945 utáni időszak találmánya; ha meg tudjuk tölteni tartalommal, működhet jól is – mondja Lenkey Tibor, a megye névadó településének, Somnak a polgármestere.

– Látok fantáziát a járási szisztémában annak ellenére, hogy 1990 előtt Som bőven „kivette a részét” a hátrányaiból is; amikor például még Tab volt a székhely, mi voltunk a járás utolsó, legszélső települése – így Lenkey Tibor. – Ma már azonban 2010-et írunk és egyáltalán nem biztos, hogy 15 kilométerenként okmányirodáknak kell működni. A 21. században, ha valóban komolyan gondoljuk az elektronikus ügyintézést, akkor eltűnnek a távolságok.

– A járás az államigazgatási szolgáltatás helyszíne lesz, az ügyintézés színtere – valószínűsíti Kiss Pál címzetes balatonföldvári főjegyző. – Az úgynevezett egyablakos ügyintézésé, ahol az ügyfél csak beadja a kérelmét, aztán a hivatalok egymás közt egyeztetnek, és nem az állampolgárnak kell kilincselni.


Kiss Pál szerint nemhogy kevesebb, inkább több járás alakulhat majd ki a mostani kistérségeknél is. – Amit eddig különböző szakmai fórumokon hallani lehetett, abból számomra egyértelmű: fő szempont az átlátható méret, mely az állampolgár számára is könnyen megközelíthető, vagyis a jelenlegi kistérségek területei nagyjából meg fognak egyezni a járásokéval. Akad azonban az országban néhány túlzottan nagy méretű kistérség is, így nem lepődnék meg, ha több járás lenne, mint kistérség.

A címzetes főjegyző reméli: informatikailag jól felszerelt hivatalok jönnek létre, jól képzett, figyelmes ügyintézőkkel. – S hogy mi lesz a kistérségekkel? Ezeket az önkormányzati társulások színtereinek tekintik, vagyis elsősorban intézményfenntartók lesznek. A korábban alakult iskolai, óvodai, vagy éppen szociális ellátási társulások jövője nyitott: megmaradnak, átalakulnak, avagy éppen a járás, a város veszi át a feladataikat. Aligha kerül tehát veszélybe a 3200 önkormányzat, megmarad a 3200 polgármester is, a cél az, hogy csak olyan feladatot varrjanak az önkormányzatok nyakába, amelyet el is tudnak látni, s amit finanszíroznak is.

Járástörténet

A járás a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon át. Általa a vármegye, mint regionális önkormányzat a közigazgatási feladatait általános hatáskörű, területi munkamegosztásban működő szervek – a (fő)szolgabírák, később a járási főjegyzők, majd a járási hivatalok – útján látta el. Az 1950-es járásrendezés, vagyis a tanácsrendszer bevezetése előtt 150, 1983 végén, megszűnésükkor pedig 83 volt a számuk. 1971-től a megyei tanácsok igazgatási-végrehajtó szerveiként járási hivatalokat szerveztek, ezzel együtt megszűntek testületi szerveik.

Kistérségtörténet

Területileg közel állnak a nyolcvanas években megszűnt járásokhoz ugyan, mégsem tekinthetők azok utódjának a kistérségek, mivel nem a megyék kihelyezett közigazgatási illetékességi területét határozzák meg. A kistérségeket 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal hozta létre a folyamatok mérési egységeként, 138-at összesen. Három évvel később 150 lett a számuk, 2003-ban kormányrendelet emelte ezt 168-ra. Az Országgyűlés határozott 2007-ben a többcélú társulások létrejöttéről, azóta – a budapesti kivételével – így működik a 174 kistérség.