"Ti vagytok a mi katedrálisaink" - Illyés Gyula nevezte így a kunhalmokat, az Alföldnek ezeket a sajátos tájképi elemeit.
Az egykor vízjárta síkság jellemző földpiramisai Győrffy István, a honi néprajztudomány jeles képviselője szerint "olyan 5-20 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terültek el.
A legvalószínűbbnek az tetszik, hogy a kunhalmok többségét a honfoglalás előtt itt élő népek temetkezési és őrhelyéül hozták létre, s a későbbi időben ezek lettek a ’vigyázóhalmok’ és a határhalmok.
”Az elgondolás szép, csakhogy a kunhalmok száma már önmagában is elgondolkodtató: 40.000 lehetett belőlük (levéltári adatok és katonai térképek szerint)! Mivel pedig errefelé sűrű erdőségek voltak, a kunhalmokon állva sem lehetett messzebb látni..
.A kunhalmok elsősorban tájképi, régészeti és növénytani értékként fontosak. Emellett azonban számos halomhoz történelmi események, legendák, hiedelmek, irodalmi emlékek és egyéb néprajzi kuriózumok fűződnek.
Sajnos mind több a jellegét vesztett (befásított, beépített, megcsonkított) halom. De az is rontja a látványt, ha a halom környékén létesítmények (távvezetékek, épületek, roncsolt területek) találhatók.
A kunhalmokat, kurgánokat azonban nem véletlenszerűen helyezték el elődeink, és mivel tekintélyes részük megsemmisült, eredeti rendszerük már csak töredékesen tárható fel.
A Föld valamennyi sík területén emeltek kurgánokat. Az eurázsiai sztyeppéken, de Amerikában, sőt, Ausztráliában is. Minden bizonnyal ugyanazzal az eredeti céllal: a Föld energiaösvényeinek fókuszálására és felhasználására.
Ettől eltérő cél minden bizonnyal későbbi korokhoz köthető.Az alföld legmagasabb kunhalma a Békésszentandrás közelében található Gödény-halom.
Csongrád megye legmagasabb kurgánja a Sáp-halom. Méréseink gyakori színhelye. A
Szentes és Szegvár határán emelkedő halom körül azonosították az azonos nevű falut. A hagyomány szerint Sáp nevű vitézről nevezték el, aki a törökök ellen vívott harcban itt esett el.
A halom tetején egykor templom állt.1730-ban Mikoviny Sámuel csillagász itt végezte szögméréseit, ezért a Sáp-halom térképtörténeti emlékhely is egyben. Ennek emlékét egy tábla is őrzi a halom tetején.Közelében Árpád-kor temetőt találtak.