avagy miért nem lettem ügyvéd?

Abban a pillanatban leereszkedett valami sötét függöny, és talpra pattanva bele akartam üvölteni a szemébe, hogy hazudik, hogy nem igaz, de valaki megfogta a kosztümkabátom alját, visszahúzott, és a fülemhez hajolva halkan azt kérdezte:
- Asszonyom, anyagi biztonságban akarja nevelni a gyerekeit?
- Igen, hisz másom sem maradt, csak a két fiú - válaszoltam kiszáradt szájjal, doboló halántékomról lesimítva az izzadság cseppeket.
- Akkor most hallgasson.- nézett rám az ügyvéd, villámló szemekkel.
- De hiszen hazugság!- szűrtem fogaim között a szavakat.
- A férjét nem tarthatja meg, de a gyerekeinek jólétet biztosíthat, ha most csendben marad.
Kavargott a fejem, és nem értettem semmit, de ahogy a szemébe néztem, elhittem neki, hogy ki tud valamit hozni, ebből a megalázott, szégyenletes helyzetből.
Ő akart válni, közös megegyezéssel. Nem mentem bele, hisz mindenki tudta, hogy szeretője van, hónapok óta. Odavitte a fizetését, vele ment nyaralni, konferencia címen. Legalább az ő hibájából mondják ki a válást, ha már én fogok felnevelni egyedül két gyereket, egy házasságnak nevezett hazugság halom romjain. A lakás nem kérdés, mert az enyém volt, enyém is maradt. Szerencsére ebből nem engedtem, igaz anyámék rágták a fülemet, hogy legyen papír róla. Sose lehet tudni.
Túl könnyen tett le a közös megegyezésről. Akkor azt hittem, hogy lám, még sem akkora görény, mint gondoltam. Nem, nem akkora, sokkal nagyobb!
Fél perce hallgattam végig, hogy a gyerekek nem tőle vannak, szerinte, hanem két barátjától, akikkel többször szexuális kapcsolatot létesítettem, és ha kell ezt az említett két úr hajlandó eskü alatt megerősíteni. Kint várnak, hogy beszólítsák őket. Az egyik az osztályvezetője, aki mindig falazott neki, amikor bent kerestem, a másik a főmérnök, legkedvesebb ivócimborája. Szóval, ezek szerint én tehetek róla, hogy tönkre ment a házasságunk, mert viszonyaim évek óta tartottak, és ő kénytelen volt máshol vigasztalást keresni!
Az ügyvéd rám szól:
- Válaszoljon a feltett kérdésre a bíróságnak!
- Mit kérdeztek? Nem figyeltem.
- Igaz-e, hogy a két úrral volt szexuális kapcsolata.
Csak néztem égő arccal az ügyvéd szemébe.
- Mondja már, hogy igen!- sziszegte az arcomba.
- Igen - mondtam ki hangosan, és majd elsüllyedtem.
Ő, az alperes asztal mögött, a győzők mosolyával nézett rám. Kis csodálkozás is volt ebben a mosolyban. Valószínűleg nem hitte volna, hogy elismerem, ezt a nyilvánvaló hazugságot.
A bíróság kihirdette az ítéletet. Az én hibámból mondták ki a válást.
Kifelé jövet, már nyitottam a számat, de az ügyvéd az első fél szónál rám szólt:
- Egy kávé mellett megbeszéljük, most vegyen mély levegőt, és próbáljon meg emelt fővel, mosolyogva kivonulni a teremből.
Próbáltam, de nem nagyon ment.
Kávénkat kavartuk, amikor átszakadt a gát, tovább nem bírtam magamba tartani a felháborodást:
-Hallgattam magára, bár nem értettem és most sem értem! Nem elég, hogy egyedül maradok, még a pofámba is röhöghet, hogy sikerült így megaláznia! Mondja meg, mire volt ez jó?
- Rendben. Elmagyarázom. Először is egy kérdés. Az utóbbi időben mennyit adott haza a férje?
-Könnyű a válasz, egy fillért se.
- Következő kérdés. Mennyit keres a férje?
- Nem tudom pontosan, de úgy kétszáz-kétszázötvenezret.
- És mennyit keresnek a barátai?
- Nem tudom, de mivel mindkettő jóval magasabb beosztásban dolgozik, gondolom, legalább száz-százötvenezerrel többet.
- Akkor most egy kis matematika. A két gyerek után járna magának, gyerektartás címen a férje fizetésének negyven százaléka igaz?
- Igen, így van.
- Így viszont, a két barát fizetésének húsz-húsz százaléka jár, amit persze bíróság fog megállapítani a válóperben tett vallomásuk alapján, és természetesen letiltást kérünk. És ez a húsz-húsz százalék jóval több, mint a férje negyvene.- emelte mosolyogva szájához a cigarettát.- Nem hiszem, hogy annyira jó cimborák, hogy szó nélkül fizetnének, tehát a férje fog perkálni.
Ennek egy éve. Azóta kétszer próbálta visszakunyerálni magát, és többször fenyegetőzött, elmondott mindennek, hogy tönkretettem, hogy nem tud ötvenezer forintból megélni, hogy pert indít, mert még a gyerekeket sem láthatja. Ilyenkor csak az orra alá szoktam tolni az ítélet indoklását.