Az Izlandról csak válsága idején lehetett hallani. Ám azóta politikusokat, bankárokat ítéltek börtönbüntetésre, emellett népszavazáson utasították el az államadósság visszafizetését.

Vulkán kitörésA média az utolsó részletekig tájékoztat bennünket, az arab világ eseményeiről, az európai gazdaság, a valuta és az Unió rogyadozásáról. Mélyen hallgattnak viszont arról a polgári forradalomról, amely két éve történt Izlandon, valamint az azt követő eseményekről. Az északi országban az emberek kikényszeríttették a kormány távozását, és egy új alkotmány elfogadását. Ám az ott történő változásokat finoman szólva is mellőzi a világsajtó, ugyanis bizonyos szempontból veszélyt jelentene annak bemutatása a válságban vergődő unió tagállamaiban.

Az izlandi emberek kiállásának köszönhetően a bankokat államosították, valamint népszavazáson nyilatkoztatta ki az állampolgárok többsége, hogy a politikusok döntései miatt kialakult válsághelyzetben nem hajlandó az államadósságot visszafizetni.

Az új izlandi alkotmányban rögzítették, hogy a politikának a főszereplője az állampolgár, és nem a politikus. Izland mutathatna kiállásból példát, a békés és tisztességes átmenetre, abban az esetben, ha a médiumok jelentősebben foglalkoznának az ott történő folyamatokkal. Ez a modell bebizonyította, hogyan lehet elérni, hogy a politikai vezetők figyeljenek az állampolgárok követeléseire és azok érdekében tevékenykedjenek.

Egy kis ország nagy dolgai

Izlandi események röviden: 2008-ban az ország csődbe ment.

2009-ben nagyszabású tüntetések voltak az izlandi parlament előtt, a tüntetések következtében lemondott az elnök valamint felbomlott a kormánykoalíció. A politikusok emellett viszont hangsúlyozták az államadósság visszafizetésének fontosságát.

2010-ben az emberek ismét utcára vonulnak, hogy tüntessenek az úgynevezett Icesave-törvény elfogadása ellen. Az Icesave-törvény annak a 3,9 milliárd eurónak a visszafizetéséről szól, amelyet korábban London és Hága, azaz Nagy-Britannia és Hollandia adott arra, hogy kártalanítani lehessen az Icesave izlandi internetes bank csődje miatt veszteségeket szenvedő brit és holland bankbetéteseket. A törvény ellenzői brit-holland diktátumnak tartották a megállapodást, és azt mondták, annak végrehajtása túl súlyos terheket róna a világgazdasági válság miatt amúgy is nehéz helyzetbe került izlandiakra. 2010-ben az izlandi köztársasági elnök elutasítja ennek a törvénynek a ratifikálását, és bejelenti, konzultál ez ügyben az Európai Unióval. A tüntetések hatására népszavazást tartanak, amelynek eredményeként az állampolgárok 93 százaléka elutasítja az államadósság ezen részének visszafizetését, a briteknek és a hollandoknak.

Megindul a politikusok tevékenységének kivizsgálása, valamint jogi felelősségre vonásuk. A politikusok mellett több bankvezetőt és menedzsert is elítélnek, emiatt többen közülük sietve elhagyják az északi országot.

2011-ben új alkotmányt fogadnak el, amely a korábbival ellentétben már nem a dán alkotmány másolata. A 25 tagú alkotmányozó testület tagjai a nép közvetlen választott képviselői, sőt az interneten is bárki tehet javaslatokat az új alaptörvényhez. Az új, az állampolgárok megkövetelte felelősséget is magában hordozó alkotmány és a megváltozott politikai légkör miatt a mostani politikai döntéshozók már azzal a tudattal végzik munkájukat, hogy jogilag felelnek azért, ha ismét elkótyavetyélik a rájuk bízott javakat.

Elhallgatott igazság?

Az izlandi forradalom rövid történelme dióhéjban: az egész kormány lemondatása, a bankok államosítása, általános népszavazás kiírása, a válságért felelős döntéshozók, jogi felelősségre vonása, akár letöltendő börtönbüntetésre ítélése, az állampolgárok elvárásai szerinti alkotmány elfogadása.

Az Izlandon történő eseményeket a nemzetközi politika képviselői, így Angela Merkel német, Nicolas Sarkozy francia, David Cameron brit, José Luis Rodríguez Zapatero spanyol vagy Silvio Berlusconi olasz elnökök is figyelemmel kísérték. Ám sokak szerint azonnal felismerték annak veszélyeit is, hogy ami Izlandon történt, az a nagy európai államokban is végbe mehetne. Ám itt van a feltételes mód. Ugyanis az országok vezetői tisztában vannak azzal, hogy ha a meghatározott tánclépésekben folyó gazdasági és pénzfolyamatokat leváltja a józan ész szava, az megváltoztathatja az eddigi gyakorlatot, sőt Európa egész berendezkedését, erőviszonyait.

Sokak szerint ezért lehet még példa szinten is ritkán hallani az izlandi modellről. A sajtóban, úgy tűnik Izland addig volt érdekes, amíg a válságot lehetett vele ábrázolni, különutas politika tekintetében már nem beszélnek az északi országról.

Világméretű jelenség

Mindennek ellenére, akaratlanul is terjed az izlandi forradalom hangulata egész

Európában. Sőt ha az Amerikában elindult Occupy Wall Street, azaz a Foglaljuk el a Wall Street-et mozgalmat is ide vesszük, amely már Nagy Britanniában, sőt Európa nagyvárosaiban is megmutatta erejét, akkor beszélhetünk nemzetközi jelenségről.

Végezetül pedig, néhány érdekesség:

A világ legrégibb parlamentje az izlandi Althing, amelyet 930-ban hozták létre. Egyes források szerint a világ első alkotmányát 720-ban írták Izlandon. Az ezt követő második alkotmány, pedig Magyarországon született: ez Szent István intelmei Imre hercegnek.

V.I.-Argo

Forrás: http://www.barikad.hu/elhallgatott_igazs%C3%A1g-20111110