Fényadó

Felkészülés a Változásokra

Újra indokolni kell a tisztviselők felmentését

Ismét indokolni kell a kormánytisztviselők és a köztisztviselők felmentését, akik méltatlanságra és bizalomvesztésre hivatkozva is meneszthetők lesznek.

Az Országgyűlés hétfőn a Fidesz-KDNP szavazataival fogadta el a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását. Ez azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást. Az új jogszabály alapján a munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani, hogy indoka valós és jogszerű.

Rögzítették a felmentés lehetséges indokait

A legtöbb rendelkezését tekintve június elején hatályba lépő törvény rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták.

Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt.

Kormánytisztviselői bizottság dönt

A módosítás megteremti a jogviszony megszüntetésével szembeni belső jogorvoslat lehetőségét azzal, hogy 2012. január 1-jével létrehozza a kormánytisztviselői döntőbizottságot. A döntőbizottsághoz panasz nyújtható be a többi között a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésével, a teljesítményértékelés megállapításaival, a fegyelmi ügyben hozott határozattal és a kinevezés egyoldalú módosításával kapcsolatban. A panaszt háromtagú tanács bírálja el, amelynek egy tagját a panaszos kormánytisztviselő jelölheti ki, egyet pedig a munkáltató javaslatára a kormánytisztviselői döntőbizottság vezetője, aki a tanácselnökről is határoz. A bizottság határozatával szemben a felek bírósághoz fordulhatnak.

A kormánytisztviselői döntőbizottság elnökét és tagjait határozatlan időre a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, szervezetét és eljárásait külön törvény szabályozza.

A törvény sürgős kihirdetését kérik

A változtatás emellett bizonyos esetekben lehetőséget ad a kormánytisztviselők munkakörének és munkavégzési helyének egyoldalú módosítására. Feltételként határozták meg, hogy az új munkakör feleljen meg a kormánytisztviselő képzettségének, hogy a munkahelye és lakóhelye közötti oda-visszautazás ideje nem haladhatja meg a napi két órát (tíz éven aluli gyermeket nevelő tisztviselőknél a másfél órát), illetve nem okozhat aránytalan sérelmet. Ha a munkavállaló ezt nem fogadja el, írásos kérelmére öt napon belül fel kell menteni.

A Ház arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

Csődbe ment az első megye Magyarországon

Heves megye csődöt jelentett, ilyenre még nem volt korábban példa, pedig nem ez az egyetlen nehéz helyzetben lévő országrész. A megyei vezetők szerint a megszorítás már nem elég, állami segélyre lenne szükség. A segély azonban hosszú távon nem képes kiiktatni a rendszerben lévő hibákat.

A Heves Megyei Bíróság május 13-i végzéssel rendelte el az adósságrendezésig eljárás megindítását Heves megyével szemben. Egy vállalat 280 millió forintos tételt követel a megyétől 2001 óta, mely az egri Markoth Ferenc kórház működéséhez köthető – tudatja a Világgazdaság. 

Az adósságrendezési eljárás 210 napig tart, erre az időre kijelöltek egy pénzügyi gondnokot a megye vezetése mellé. A gondnok személyére csak azután derülhet fény, hogy a bírósági végzés jogerőre emelkedik. Az eljárás ideje alatt a megyeháza biztosítja a kötelező – oktatási, szociális és egészségügyi – feladatok ellátását, ám a nem kötelezőkről a gondnok dönt. Várhatólag a megye nem törzsvagyonban lévő, ám forgalomképes ingatlanait is számba veszik. Ennek azért van jelentősége, mert ha a 210 nap elteltével sincs egyezség a hitelezőkkel, a bíróság dönthet a vagyon felosztásáról.

Heves megye problémája nem egyedülálló az országban ezért a változtatások és a segítség elodázhatatlan. Az állam az eladósodás problémáját jelenleg az ÖNHIKI-támogatás révén akarja kezelni. Erre a célra 31 milliárd forint keretösszeget állapítottak meg. Ezzel támogatják az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokat, s erre a keretre pályázhatnak a megyék is. A legnagyobb összeg Pest megyéé, ahogy a legnagyobb hiány is az ottani, ők 2,1 milliárdot kapnak. Előleget kapott Somogy is, 112 millió forintot. A pályázati nyerteseknek ezekben a hetekben utalhatják ki az államkasszából az elnyert összegeket. A pályázatok leadási határideje április 30. volt, ez után néhány hétre van szükség ahhoz, hogy elbírálják a kérelmeket. A legtöbb megyében azonban arra panaszkodnak, hogy túl sok forrást vonnak el a megyéktől, miközben a kötelezően elvégzendő feladatok száma nem változik. Ezeket a több éve tartó rendszerszintű problémákat azonban segélyezéssel nem lehet hosszútávon orvosolni – adja hírül a Világgazdaság.

Járási hivatalok 2012-2013

Járási hivatalok 2013-ra - Szabó Erika: Mindent egy helyen intézhetnek majd az ügyfelek

2010.09.16. Jogi Fórum / Népszabadság Online/MTI

Januártól megyei kormányhivatalokat hoznak létre, amelyekbe beolvasztják 15 szervezet tevékenységét. 2013-tól a tervek szerint az önkormányzati jegyzők államigazgatási hatásköreit a kormányhivatalok járási hivatalaihoz telepítenék - erről Szabó Erika, a közigazgatási minisztérium államtitkára beszélt a Népszabadságnak adott interjújában.

Januártól megyei kormányhivatalokat hoznak létre, amelyekbe beolvasztják 15 szervezet tevékenységét. 2013-tól a tervek szerint az önkormányzati jegyzők államigazgatási hatásköreit a kormányhivatalok járási hivatalaihoz telepítenék.

/...és a jegyzők kétharmada mehet a Munkaügyi Központba BPJ-re?.../

Az elképzelések szerint az anyakönyvezéstől a gyámügyig, az építési engedélytől a személyi okmányok cseréjéig mindent egyetlen helyen intézhetünk majd. Jelentősen bővül ugyanakkor az interneten keresztül lebonyolítható ügyek köre is.

Az államtitkár arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a rendszerváltozás előtt létesített 83 járási székhelyet kívánják-e visszaállítani, vagy a 168 kistérség válhat-e helyi igazgatási központtá.

A járási hivatalokról Szabó Erika annyit mondott: az ezzel kapcsolatos előkészítő munka még folyik, s az egyik legfontosabb szempont, hogy az embereknek minél kevesebbet kelljen utazniuk, a lakóhelyükhöz közel intézhessék az ügyeiket.

II.
Visnovitz Péter|2010. 09. 12., 13:20

Emberközeli, egyszerűbb és olcsóbb - így működhetnek az emberek mindennapi életét befolyásoló állami hivatalok, ha beválik Navracsics Tibor ötlete, aki múlt héten jelentette be, hogy a kormány a járási rendszer felélesztésén gondolkodik. A járások újbóli bevezetéséhez precíz munka kell, egymástól teljesen eltérő feladatot ellátó hivatalok - például helyi földhivatalok, víz- és építésügyi hatóságok - munkáját kell összehangolni, az önfejű, nagyhatalmú önkormányzatok ellenállását pedig le kell törni. Ha hiba kerül a rendszerbe, bonyolultabb, drágább és lassabb lesz a magyar hivatali rendszer, mint ma.

A kistelepülések válláról vehet le nehezen teljesíthető feladatokat, a megyei hivatalokat pedig közelebb hozhatja az emberekhez - Nagy Marianna, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi tanszékének docense szerint ez lehet a haszna a járási rendszer bevezetésének, amelyről Navracsics Tibor közigazgatási miniszter beszélt. Navracsics a 2004 óta fideszes politikusok és jobboldali értelmiségiek részvételével megrendezett kötcsei Polgári Piknik múlt szombati rendezvényén beszélt arról, hogy a kormány visszaállítaná az 1983-ban eltörölt, járási szintű közigazgatási rendszert, részleteket azonban nem mondott arról, hogy pontosan miért, és milyen feladatokkal állnának fel a járások. A miniszter szerdán azt mondta, az okmányirodai rendszerhez hasonló ügyfélszolgálati irodákat szeretnének nyitni a kistérségi vagy járási szinteken, de a tervezett járásoknak nem feltétlenül ugyanakkora és ugyanolyan hatáskörökkel, intézményekkel kell rendelkezniük, mint korábban.

A kezdeményezés része annak a kormányzati szándéknak, hogy egyszerűsítsék a közigazgatást és visszaszorítsák a bürokráciát. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke már a választás előtt felvetette a bürokrácia elleni fellépés fontosságát, akkor úgy fogalmazott, "átfogó támadást" indítanak. Ezt a szándékát a választási siker után is többször megismételte, májusban például a megyei szintű közigazgatásról azt mondta: "Az lehetetlen, hogy 40 körüli hatóságnál kelljen az embernek az ügyeit intézni középszinten".

Az [origo] megkereste a Közigazgatási és Igazságügyi minisztériumot, hogy megtudja, pontosan milyen koncepció alapján szervezik a járási rendszert, a tárcánál azonban egyelőre nem tudtak részleteket mondani. "A kormány a közigazgatás hitelességét és emberközeliségét szeretné megteremteni, ezért arra törekszik, hogy az ország minden pontján ugyanolyan színvonalú hivatali ügyintézés és szemlélet fogadja az állampolgárokat" - vázolta az általános célokat a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárság. Szerintük e logika mentén "érdemes elgondolkodni" arról is, hogy "a járásokat idéző területi közigazgatás" milyen hatékonysággal tudja segíteni a magyar állampolgárokat és vállalkozókat".

"Jelenleg a közszolgálati hivatalok szervezésével van elfoglalva mindenki, utána pedig január 1-jéig a megyei szinten felálló kormányhivatalok szervezése van napirenden" - közölte az államtitkárság, hozzátéve: emiatt egyelőre nincs végleges terv arról, hogy pontosan mi lesz a járási hatóságok feladata. Az államtitkárság szerint "amíg a megyei szint nem állt fel, nem lépünk lejjebb, csak ha már azok rendben működnek, utána fogjuk a rendszert járási szinten megszervezni". Navracsics Tibor szerdán, a XVIII. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencián szintén az egyeztetések szükségességéről beszélt, azt mondta, hogy önkormányzatok, szövetségeik és szakemberek részvételével érdemes vitát nyitni a járásokról.

Egy nap alatt megjárható földterület

A járás rendkívül régi jogintézmény Magyarországon: "már a középkorban is létezett, a neve is azt jelenti, hogy egy nap alatt megjárható földterület" - mondta az [origo]-nak Nagy Marianna. Járás alatt a történelem során sokféle funkciójú igazgatási egységet értettek, 1971-ig önkormányzati funkciója is volt, később pedig kizárólag államigazgatási egységként működött. Nagy szerint a kormány jelenlegi kommunikációjából valószínűnek látszik, hogy a mostani tervek is csak államigazgatási funkcióval ruháznák fel a járásokat.

Ez azt jelenti, hogy "a dekoncentrált szerveket, például a földhivatalokat, vízügyet, építésügyi hatóságot, vagy azok feladatainak egy részét telepíthetik a járási hivatalokhoz" - mondta az esélyeket latolgatva Nagy Marianna, hozzátéve, hogy természetesen még nem lehet tudni, pontosan mely szerveket és feladatokat olvasztana össze a kormány. Az viszont valószínűnek látszik, hogy megyei szinten, a kormányhivatalok tervezett létrehozásával ugyanez az egységesítés van folyamatban, és az elkezdett nagyszabású átszervezés miatt most kell eldönteni azt is, hogy mi marad a megyénél, mi marad a településeken, és mi kerül a kettő közé - mondta.


Magyarország jelenlegi kistérségei

"Ma egy települési jegyzőre legkevesebb 900-1000 különböző feladat hárul, de például jól látható, hogy egy kistelepülés 2-5 fős apparátussal nem tud megfelelően ellátni minden hatósági feladatot" - magyarázta Nagy. Szerinte a most beharangozott átalakítások például lehetőséget teremthetnének ezeknek az önkormányzathoz telepített, de többségében állami jogoknak és feladatoknak az újracsoportosítására: miközben néhány feladat lekerülhetne a megyétől, közelebb az emberekhez, mások a települési önkormányzattól kerülhetnének föl.

"A mellényt teljesen újra kell gombolni"

A feladatok újracsoportosítás Nagy szerint nem merülhet ki abban, hogy az eddig külön épületben működő szakhatóságokat egy fedél alá zárják: a nagyobb feladat a különböző szervek munkájának összehangolása lesz, amit járási szinten ugyanúgy meg kell oldani, mint megyei szinten, a leendő kormányhivatalokban. "Be lehet gyömöszölni a jelenlegi dekoncentrált szerveket egy járási hivatalba, de azt már nehezebb lesz elérni, hogy azonos koncepcióval dolgozzanak" - magyarázta, arra utalva, hogy a különböző hatóságok közötti, gyakran nehézkes együttműködés az összevonástól nem feltétlenül szűnik meg.

A különböző szervek jelenleg különböző szakpolitikai elvek alapján működnek, mást tart szem előtt a vízügy, mást a földhivatal és mást az ÁNTSZ. "Ahhoz, hogy ezek egy hivatalon belül működjenek, szemléletváltásra van szükség, újra kell gondolni a feladatokat, a mellényt teljesen újra kell gombolni" - mondta. Természetesen ez nem könnyű feladat.

Teljes megújulás vagy teljes kudarc

"Ez a koncepció gyökeres ellentétben áll azzal a korábbi kormányzati elképzeléssel, amely a regionalizációban, régiókhoz telepített feladatokban látta a közigazgatás átszervezésének megoldását" - mondta Nagy. Szerinte ennek megvalósításához először a kormány szakpolitikáit kellene összhangba hozni központi szinten, hogy aztán a már konfliktusmentes irányokat megyei és járási szinten alkalmazni lehessen a különböző hatóságok közös munkájában. Nagy Marianna szerint fennáll a veszélye annak is, hogy ha nem sikerül a feladatokat a megfelelő szintre telepíteni, egy új közigazgatási szint bevezetésével még tagoltabbá, drágábbá és lassabbá válik a közigazgatás.

Hiányzik a köztes szint
A járásokat 1984. január 1-jén szüntették meg. Azokon a kistelepüléseken, amelyek nem tudtak volna megbirkózni a járások megszűnése miatt megörökölt pluszfeladatokkal 1984 és 1990 között egy átmeneti rendszert, az úgynevezett "városkörnyéki igazgatást" vezették be: ez azt jelentette, hogy a legközelebbi város végzett egyes összetettebb hivatali munkákat a nagy apparátussal nem rendelkező települések részére. A városkörnyéki igazgatást Nagy szerint "komoly hiba volt megszüntetni" 1990-ben, mert a rendszerváltás után létrejött, közel 3200 önkormányzat egy részére megoldhatatlan feladatok szakadtak. "Az önkormányzatok kétharmada 1000 fő alatti kistelepülés, amely méretgazdaságosság alapján egyszerűen nem alkalmas a rá szabott összes közigazgatási feladat ellátására" - mondta a szakértő, aki szerint ezért jelenleg valóban sok megoldásra váró probléma van a közigazgatási rendszerben.


"Ha csak arról van szó, hogy a kistérséget átnevezik járásnak, rendben van, de ha nulláról akarnak itt új rendszert építeni, az rossz lenne" - mondta az [origo]-nak Nagy Attila, a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás elnöke, aki szerint a jelenlegi kistérségek - amelyek több település földrajzilag összefüggő, a lakóhelyi, közlekedési és középfokú ellátási tevékenységeket közösen szervező együttesei - képesek ellátni az állami feladatok összhangba hozását. A sellyei polgármester szerint ők maguktól is képesek működtetni térségi okmányirodát, építési hatóságot, gyámhivatalt, igazgatási irodát és egyéb hivatalokat, és nem lenne jó, ha ezt valaki felülről át akarná gyúrni.

Több, az [origo]-nak nyilatkozó kistérségi vezető is arról beszélt, hogy ők a korábbi, történelmi járásnál kisebb területen hoztak létre együttműködést, és ha a régi járásba kéne újra betagozódniuk, az visszalépés lenne, igaz, az átalakítás módjáról és a járások kiterjedéséről nekik sincsenek információik. "A mi kistérségünk 35 települést foglal magába, ez elfogadható üzemméret, de az eredeti járásban 90-nél is több település volt, amit szerintem már nem lehet összefogni egy központtal" - mondta Nagy Attila. Hasonló problémát vetett fel egy kelet-magyarországi kistérség név nélkül nyilatkozó vezetője is: kistérsége egy nagyobb térségről szakadt le néhány éve, és most önálló központtal rendelkezik. Ha azonban a régi járáshatárok közé kerülne vissza, a járási hivatal minden bizonnyal egy 20 kilométerre lévő városba kerülne, így a közigazgatás nem közelebb, hanem távolabb kerülne az emberektől - mondta.

A név nélkül nyilatkozó vezető az alulról jövő kezdeményezésből kiépült kistérségek önállóságát is félti a járási szintre leszálló állami közigazgatás intézményeitől, egy másik kistérség vezetője viszont épp attól vár előrelépést. Bakó András, a Kisvárda és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezet-vezetője szerint leginkább a korábbi járások jól szervezett, szakmai és jogi ellenőrző funkcióját kellene visszahozni. "Hatékonyabb, célratörőbb volt a járási közigazgatás, mint a mostani, jobban működött a jogi, szakmai ellenőrzés és a felelősségre vonás is" - mondta Bakó. Szerinte most a hivatalok nem szolgáltató szelleműek, mert sokszor képzetlen, alkalmatlan emberek dolgoznak bennük: a vezető szerint szigorítással, járási felügyeletekkel és egy fokozatosan lecserélődő tisztviselői karral azonban hatékonyan működő, helyi rendszert lehetne kiépíteni.

III.

Járási szinten kettéválhatnak a polgármesteri hivatalok

2011.03.12. 08:15

A várhatóan 2013-tól újra létrejövő járási szinten a tervek szerint kettéválnak majd a polgármesteri hivatalok államigazgatási és önkormányzati hivatalokká - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára az MTI-nek adott interjújában.

Gál András Levente beszámolt arról is, hogy a közigazgatás fejlesztését tartalmazó Magyary Program vitairatát március 20-a körül ismertetik. Az államtitkár a közigazgatás átalakításáról szólva elmondta, arról még vita folyik, hogy a megyék részét alkotó közigazgatási területekből, a járásokból mennyi legyen, ám számuk várhatóan 200-300 körül alakul majd. Kialakításuknál mind a történelmi hagyományt, mind a demográfiai adatokat, mind pedig a terület nagyságát figyelembe fogják venni. Gál András Levente ugyanakkor emlékeztetett, a járás egy szókép, hiszen korábban a körülbelül egy nap alatt bejárható területet - ami nagyjából 25 kilométer - fedte le, ami szerinte "rendben van".

A jelenleg is létező kistérségi rendszert érintő felvetésre válaszolva rámutatott: a járás és a kistérség kialakításának logikája teljesen eltérő, hiszen míg előbbi államigazgatási feladatokat lát el, addig utóbbi általában intézményfenntartásra vagy valamilyen fejlesztés lebonyolítására jött létre. Gál András Levente kifejtette, az önkormányzati hivatalok feladatai ma három területből állnak össze: az államigazgatási feladatokból, amelyek "legtriviálisabb" része az okmányiroda, de ezekhez tartozik az építéshatóság és a gyámügy is; a közigazgatási feladatokból - például a helyi adók vagy a kommunális ügyek -; valamint vagyongazdálkodási feladatokból. A KIM megközelítése az - folytatta -, hogy ezen feladatkörök mentén megvizsgálja, mi az, ami maradhatna az önkormányzatoknál és mi az, ami átkerülhetne a járási hivatalokhoz. Bizonyos hatásköröket azonban mindenképpen meg kell tartania a helyhatóságoknak - hangsúlyozta, példaként említve a helyi területrendezés kérdését.

Járási szinten a polgármesteri hivatal kettéválna: egyik része járási államigazgatási hivatal lenne, a másik pedig maradna az önkormányzati hivatal - ismertette a terveket az államtitkár, jelezve, hogy a jegyzőnek és a hivatalvezetőnek a rendszerben való pontos elhelyezkedéséről még nem alakult ki a végleges álláspont. Gál András Levente mindezzel összefüggésben kitért arra is, hogy az önkormányzati intézményfenntartást érintően még vita van arról, mi az, ami a helyhatóságnál maradjon, és mi az, ami állami kézbe kerüljön.

Az iskolákról szólva azt mondta: nemcsak az oktatás időrendje - például az általános iskolák alsó és felső tagozatának szétválasztása - alapján lehetne megosztani a fenntartást, hanem úgy is, hogy az állam biztosítaná az intézmények "személyzetét", az épületet viszont az önkormányzat adná. Hozzátette azt is, hogy szerinte egy pedagóguséletpálya-modellt - kellő finanszírozás mellett - jobban végre lehetne hajtani, "ha közelebb hoznák a pedagógusokat az államhoz". A témában ugyan még tart a vita, az azonban biztos, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn - emelte ki.

Az államtitkár szerint a közigazgatás nagy átalakítása várhatóan 2013. január 1-jéig tart. A magyar közigazgatás fejlesztési stratégiájának, a Magyary Programnak a vitairatát március 20-a körül ismertetik, benne többek között az közigazgatási életpályamodell elemeivel, a közigazgatási szervezeti kataszterrel és a hatékonyságmérés módszertanával. A program véglegesen júniusra készül el.
IV.

Jövőre jöhet a járások újjászervezése – ezt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a kötcsei polgári pikniken jelentette be. Nem sokkal utána Szabó Erika közigazgatásért felelős államtitkár annyiban pontosított egy lapinterjúban: 2013 végéig állítanák fel az egész országban a járási hivatalokat. Az azonban még nem dőlt el, hogy a rendszerváltás előtti 83 járási székhelyet kívánják-e visszaállítani, vagy a 174 kistérség válhat helyi közigazgatási központtá. Az alapkérdés tehát: mennyit kell majd utaznunk, és milyen minőségi állami szolgáltatásért?

A napi politikától elvonatkoztatva lehet létjogosultsága a járásoknak, bár a kérdést a közigazgatási rendszerfejlesztés, a különböző szintek tartalma és kapcsolódása felől érdemes vizsgálni. Ezt mondta kérdésünkre Németh Jenő barcsi közigazgatási szakjogász, volt államtitkár és közigazgatási hivatalvezető. Szerinte a rendszer újragondolása két okból is időszerű.

– A közigazgatás húsz év alatt szinte teljesen leamortizálódott – vallja Németh Jenő –, pedig már kezdetben is befejezetlen volt, gondoljunk csak a megyei középszint helyzetére. Közben pedig kapcsolódtunk az európai közigazgatási térhez.

Ha a jelenlegi formájában megmarad a csaknem 3200 önkormányzat, akkor ennek megfelelően kell kialakítani a közigazgatási szinteket, mondta a szakember. Az alsó szinten a kistérségek, járások vagy városkörnyék szerepelhet, és létre kell hozni középszinten az integrált államigazgatást. A sokat emlegetett francia példa Németh Jenő szerint nagyon jó. Ott sok apró államigazgatási alprefektúrára épül az államigazgatás rendszere. Az önkormányzati igazgatás, az államigazgatási pedig hatósági igazgatási, ellenőrzési és felügyeleti feladatokat lát el.

A szakjogász szerint az önkormányzati igazgatásban a települések szövetségi, szabályozott társulási rendszerét kellene kiépíteni a közszolgáltatási és területfejlesztési feladatokra. A részben kötelező, részben fakultatív társulások csak így láthatnák el a feladataikat világos hatáskörrel, világos felelősséggel. A kistérségi-járási „alprefektúrák” az okmánykiadás, az engedélyezés, a felügyeleti és tájékoztatási rendszereket üzemeltetnék.

– Az átalakítást azonban nem szabad rohammunkában elvégezni, a kapkodásban sok a hibalehetőség – figyelmeztet Németh Jenő. – A feladat- és hatáskörök átcsoportosításához idő kell, hiszen a hatóságok és az államigazgatási szintek között is egyszerre mozdulnak meg a feladat- és hatáskörök. Ha sikerül a korrekcióra is időt hagyva megfelelő szakmaisággal, ésszerűen változtatni, amihez most megvan a döntési kompetencia, akkor ebből egy igen jó államigazgatási rendszer lehet. Ha érzelmi és aktuálpolitikai kérdés lesz az ügyből, abból nagy bajok lehetnek.

Németh Jenő elmondta azt is: a járások érkezése érint más területi struktúrákat is, a bíróságok, az ügyészségek, a társadalmi civil szervezetek térségi tagozódását például.

Dömény Elek, Som jegyzője már 1870-ben arról írt Roboz Istvánnak, a Somogy szerkesztőjének: Karád helyett inkább Tab legyen a járási székhely. – Ebből is látszik, a járási rendszer nem az 1945 utáni időszak találmánya; ha meg tudjuk tölteni tartalommal, működhet jól is – mondja Lenkey Tibor, a megye névadó településének, Somnak a polgármestere.

– Látok fantáziát a járási szisztémában annak ellenére, hogy 1990 előtt Som bőven „kivette a részét” a hátrányaiból is; amikor például még Tab volt a székhely, mi voltunk a járás utolsó, legszélső települése – így Lenkey Tibor. – Ma már azonban 2010-et írunk és egyáltalán nem biztos, hogy 15 kilométerenként okmányirodáknak kell működni. A 21. században, ha valóban komolyan gondoljuk az elektronikus ügyintézést, akkor eltűnnek a távolságok.

– A járás az államigazgatási szolgáltatás helyszíne lesz, az ügyintézés színtere – valószínűsíti Kiss Pál címzetes balatonföldvári főjegyző. – Az úgynevezett egyablakos ügyintézésé, ahol az ügyfél csak beadja a kérelmét, aztán a hivatalok egymás közt egyeztetnek, és nem az állampolgárnak kell kilincselni.


Kiss Pál szerint nemhogy kevesebb, inkább több járás alakulhat majd ki a mostani kistérségeknél is. – Amit eddig különböző szakmai fórumokon hallani lehetett, abból számomra egyértelmű: fő szempont az átlátható méret, mely az állampolgár számára is könnyen megközelíthető, vagyis a jelenlegi kistérségek területei nagyjából meg fognak egyezni a járásokéval. Akad azonban az országban néhány túlzottan nagy méretű kistérség is, így nem lepődnék meg, ha több járás lenne, mint kistérség.

A címzetes főjegyző reméli: informatikailag jól felszerelt hivatalok jönnek létre, jól képzett, figyelmes ügyintézőkkel. – S hogy mi lesz a kistérségekkel? Ezeket az önkormányzati társulások színtereinek tekintik, vagyis elsősorban intézményfenntartók lesznek. A korábban alakult iskolai, óvodai, vagy éppen szociális ellátási társulások jövője nyitott: megmaradnak, átalakulnak, avagy éppen a járás, a város veszi át a feladataikat. Aligha kerül tehát veszélybe a 3200 önkormányzat, megmarad a 3200 polgármester is, a cél az, hogy csak olyan feladatot varrjanak az önkormányzatok nyakába, amelyet el is tudnak látni, s amit finanszíroznak is.

Járástörténet

A járás a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon át. Általa a vármegye, mint regionális önkormányzat a közigazgatási feladatait általános hatáskörű, területi munkamegosztásban működő szervek – a (fő)szolgabírák, később a járási főjegyzők, majd a járási hivatalok – útján látta el. Az 1950-es járásrendezés, vagyis a tanácsrendszer bevezetése előtt 150, 1983 végén, megszűnésükkor pedig 83 volt a számuk. 1971-től a megyei tanácsok igazgatási-végrehajtó szerveiként járási hivatalokat szerveztek, ezzel együtt megszűntek testületi szerveik.

Kistérségtörténet

Területileg közel állnak a nyolcvanas években megszűnt járásokhoz ugyan, mégsem tekinthetők azok utódjának a kistérségek, mivel nem a megyék kihelyezett közigazgatási illetékességi területét határozzák meg. A kistérségeket 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal hozta létre a folyamatok mérési egységeként, 138-at összesen. Három évvel később 150 lett a számuk, 2003-ban kormányrendelet emelte ezt 168-ra. Az Országgyűlés határozott 2007-ben a többcélú társulások létrejöttéről, azóta – a budapesti kivételével – így működik a 174 kistérség.

Átrajzolná Budapestet, összefogná a falvakat a kormány

[origo]|2011. 05. 12., 1:12

Új helyre kerül a pénz és új helyre kerül a hatalom az önkormányzati rendszerben, ha megvalósulnak a kormány átalakítási tervei. Az [origo] birtokába került belügyminisztériumi koncepció szerint a kétezres lélekszámúnál kisebb falvak önállósága jelentősen csökkenne, számos feladatot elvennének a településektől, és látványosan átalakulna Budapest felépítése is. A tervekről egy hónapig egyeztetnek, a kormány kemény vitákra készül.

Forrás: Wikipedia
Felszámolná a kormány az önkormányzati rendszerre jellemző szétaprózottságot - derül ki az [origo] birtokába jutott 44 oldalas belügyminisztériumi koncepcióból. A kormány elképzeléseiről nagy vonalakban szerdán beszélt már Tállai András, a minisztérium önkormányzati államtitkára, a koncepció azonban számos újdonságot tartalmaz. Ezekről Tállai szerint most kezdődik és június közepéig tarthat az egyeztetés az önkormányzati szövetségekkel. Ennek során a koncepció változhat, de a végleges terv már június végén a kormány elé kerül.

A legfontosabb tervek

  • Átalakulhat Budapest működése, kerületeket vonhatnak össze
  • Bezárnák a 2000 fősnél kisebb települések polgármesteri hivatalait
  • Ezer fő alatt nem dolgozhatna főállású polgármester egy településen sem
  • A települések működtetését összevonnák és közösen szerveznék
  • A kórházak állami kézbe kerülnének
  • Az iskolák üzemeltetése önkormányzati feladat maradna, de a tanárokat az állam fizetné
  • Az önkormányzatok kijelölt feladatokra kapnának pénzt

Mi lesz Budapesttel?

Mindenképp átalakítja a kormány a jelenlegi budapesti önkormányzati rendszert a koncepció szerint. A Belügyminisztérium a következő hetekben három variációról egyeztet a főváros és a kerületek vezetőivel. Az első változat szerint kizárólag a Fővárosi Önkormányzat maradna meg, a kerületek helyett vagy lényegesen kisebb jogkörrel rendelkező, fővárosnak alárendelt elöljáróságok alakulnának, vagy teljesen megszűnnének a kerületek, és úgynevezett igazgatási kirendeltségeket hoznának létre.

A második verzió szerint - a jelenlegi rendszerhez hasonlóan - fővárosi és kerületi önkormányzatokat is választhatnának a budapestiek, de a kormány új munkamegosztást ír majd elő. A főváros végezné az összes infrastrukturális feladatot és fejlesztést, míg a kerületeknél elsődlegesen a lakásgazdálkodás, vagy egyes kulturális és sporttevékenység szervezése maradna.

A harmadik, a Belügyminisztérium által "City-koncepciónak" nevezett változat lényegesen csökkentené a kerületek számát. Egy belső kerületekből álló városmag, egy "city" maradna, a mostani külső kerületekből pedig 2-4 különálló városrész alakulna. Az egyik verzió szerint Budapest három részből állna: City, Pest és Buda. A másik változat szerint viszont a City mellett csupán egy külső kerület maradna. Még nincs eldöntve, hogy a fővárosi rendszert az önkormányzati törvény, vagy egy külön fővárosi törvény szabályozza majd.

Mi lesz a falvakkal?

A koncepció szerint bezárnák az önálló polgármesteri hivatalokat azokon a településeken, ahol kétezernél kevesebben laknak. Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára az új önkormányzati törvényt bemutató tájékoztatóján nem beszélt erről, de az [origo] birtokába jutott koncepció szerint az érintett önkormányzatok működését egy közös, "egyesített hivatal" biztosítaná. Ebben a hivatalban tartanák a képviselőtestületi üléseket, és ezen a hivatalon belül működnének az önkormányzatok szövetségeiből alakuló úgynevezett társulások is. A tervezet szerint "csak az alapellátás önálló biztosítására képes településrészek" különválását lehetne támogatni.

Az önkormányzati társulások sok olyan feladatot kapnak a koncepció szerint, amelyet csak közösen, "kötelezően megalakított társulásokban tudnak ellátni hatékonyan és gazdaságosan". A koncepció szerint ilyen feladat lesz például a településüzemeltetés, a közfoglalkoztatás, a térség fejlesztése, de közösen kell fenntartaniuk a bölcsődét és a tornatermet is. Az önálló hivatalukat elveszítő falvakban csupán néhány főt foglalkoztató irodák működnének, ahol az ügyintéző a tervezet szerint "zárt informatikai rendszeren keresztül továbbítaná" az adatokat a megfelelő helyre.

Az új önkormányzati törvény koncepciója szerint ha egy település nem tud polgármestert vagy helyi képviselőket választani, akkor egy másik községhez kell csatlakoznia - így részönkormányzatként működne tovább. Ugyanakkor az is elképzelhető lenne, hogy átmeneti időre a megyei kormányhivatal vezetője nevezne ki településvezetőt. Az új rendszerben azért fordulhat elő a mostaninál könnyebben, hogy egy falu polgármester nélkül marad, mert a koncepció szerint az ezer fő alatti településeken nem lehetne főállású a polgármester.

Milyenek lesznek a járások?

A kormány már jövőre létrehozná a járásokat is a koncepció szerint, ahol a járási hivatalok a jegyzők mostani, nagyjából négyezer hatáskörének kétharmadát átvennék. A kormány kiemel majd országszerte nagyjából 200 várost, amelyek "járási jogú városként" működtethetnének oktatási és egészségügyi intézményeket.

A megyék feladatait is átalakítja a kormány. A koncepció két egymással teljesen ellentétes lehetőséget vázol: vagy az intézményfenntartás mellé többletfeladatokat is kapnának a megyék, vagy - szinte minden feladatot a kormányhivataloknak átadva - csak jelképesen maradnának meg. Az önkormányzati államtitkár a szerdai háttérbeszélgetésen csak az első variációról beszélt, amely szerint a megyék a területfejlesztési feladatokat átvennék a mostani regionális tanácsoktól.

Mi lesz a kórházakkal, iskolákkal?

Az új rendszerben a koncepció szerint "csak azok a helyi közügyek maradnak az önkormányzatoknál, melyek kizárólag helyben oldhatóak meg gazdaságosan és melyek ellátása biztonsággal finanszírozható". Ilyen önkormányzati feladat maradna például közvilágítás, temető, közutak, parkolás, közparkok fenntartása, a településrendezés és fejlesztés, a helyi adóügyek, a sport és kultúra. Kötelező önkormányzati feladat lenne a közfoglalkoztatás megszervezése, és az országos közmunkaprogramban is szerepet kapnának a helyhatóságok.

A koncepció szerint több, jelenleg az önkormányzatok által ellátott feladatot állami kézbe vennének, azokat a központi költségvetésből finanszíroznák. Az állami szervekhez (járási és megyei kormányhivatalok) kerülnének a koncepció szerint a jelenleg még az önkormányzatnál lévő államigazgatási hatósági ügyek: az okmányirodák, a gyámhatóság, illetve az építéshatóság. A már korábban publikált katasztrófavédelmi koncepciónak megfelelően államosítanák az önkormányzati tűzoltóságokat is.

Megosztanák a feladatokat a közoktatás terén: az állam fizetné a pedagógusok bérét, míg az iskolaépületek fenntartása az önkormányzatok feladata maradna. Ezzel párhuzamosan a kormányzat határozná meg az alapvető szakmai követelményeket, az önkormányzat a pedagógiai program kialakításába szólhatna bele. Az indoklás szerint ez biztosítaná, hogy a helyi specialitások megjelenhessenek az oktatásban.

A mostanihoz képest más logika szerint osztanák meg az egészségügyi feladatokat: továbbra is az önkormányzatok kezében maradna a járó-betegellátás (körzeti orvosok, szakrendelők), viszont a fekvőbeteg ellátást a koncepció szerzői "kifejezetten állami feladatnak" tekintik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam a saját kezébe veszi a jelenleg még önkormányzati fenntartásban lévő kórházakat.

Megoszlanának az állam és az önkormányzatok közt a szociális ellátással feladatai is. A pénzbeli ellátást a javaslat szerint az állam közvetlenül a jogosultak számlájára utalná, az önkormányzatnak kellene viszont meghatározni, hogy kik jogosultak például segélyre (így lehetőség van az ügyek egyedi, méltányos elbírálására). A természetbeni ellátásban azonban a koncepció szerzői szerint nincs szerepe az államnak, azt meghagynák önkormányzati feladatnak.

Honnan lesz pénz minderre?

A koncepció szerint az önkormányzati rendszer átalakításának legfontosabb eleme a finanszírozás. A koncepció szerint az alapelv az, hogy a finanszírozást a feladatokhoz kell igazítani. A kötelező feladatoknak van prioritása, ezekhez az államnak "valóban arányos forrásokat kell biztosítania". Megszűnne a ma alkalmazott, bonyolult normatív finanszírozás, helyébe feladatfinanszírozás lépne. A pénzt a mai rendszerrel ellentétben az önkormányzatok csak arra a feladatra fordíthatnák, amire kapták, nem lenne lehetőség átcsoportosításra.

A koncepció szerint a jövőben csak törvényben lehet az önkormányzatok számára feladatokat meghatározni, és a parlamentnek minden esetben kötelessége lenne biztosítani a forrásokat az adott feladathoz. A tervezet szerint azt is ki kellene mondani az új törvényben, hogy a kötelező feladatok ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatások összege év közben nem csökkenthető. Ez kizárná a lehetőségét, hogy a Pénzügyminisztérium zároljon olyan összegeket, amit a költségvetésben már odaígértek az önkormányzatoknak.

A feladatokhoz kötődő finanszírozás mellett az önkormányzatok továbbra is kapnának úgynevezett átengedett bevételeket, illetve vethetnének ki helyi adókat. Ezek közül a vállalkozásokat terhelő iparűzési adó maradna a legfontosabb, de bevezetnének egy fontos változást: a gazdag települések egy meghatározott adóbevétel felett kötelesek lennének a "megyén belüli területfejlesztési célok megvalósításához" hozzájárulni, vagyis lényegében elvonnák a pénzük egy részét.

A koncepció szerint az önkormányzatok eladósodottsága már a teljes államháztartáshoz képest is jelentős: a teljes adósságállomány (hitelek, kötvények és beszállítói tartozások) 2011-ben meghaladta az 1300 milliárd forintot, ami a teljes állami adósság öt százaléka. Épp ezért a jövőben jelentősen korlátoznák az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségeit, és beruházásokba is csak akkor foghatnának bele, ha később képesek lesznek fenntartani és üzemeltetni azt, amit építettek.

Nehéz meccsekre készül a kormány

A Fidesz már a választási kampányban ígéret tett az állami-önkormányzati bürokrácia leépítésére. Az önkormányzati rendszer átalítása komolyabban év elején merült fel először a párton belül. Az [origo] információi szerint a február eleji siófoki frakcióülésén, illetve a Széll Kálmán-terv március eleji bejelentése előtt a párt elnökségében azért alakult ki vita, hogy az állam konkrétan milyen feladatokat vegyen át a települési önkormányzatoktól. A kérdésben végül áprilisban az alkotmányozás során sem sikerült dűlőre jutni.

Az önkormányzati rendszer átalakítását az új alkotmányhoz kapcsolódó, úgynevezett sarkalatos törvények rendezik majd. Az önkormányzati rendszer átalakítása komoly konfliktusokat okozhat a kormánypártokon belül. Az [origo]-nak fideszes képviselők azt mondták, várhatóan a sarkalatos törvények közül az önkormányzati törvény megalkotása válthatja ki a legkomolyabb vitákat a párton belül. A fideszes polgármesterek népszerűségét kedvezőtlenül érintheti, ha gyengülnek a pozícióik, például ha a segélyek kifizetéséről nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok döntenek.

Ráadásul mivel 2014-től kisebb létszámú parlament alakul több fideszes képviselő, aki polgármester is egyben, valószínűleg lobbizni fog annak érdekében, hogy az önkormányzatok erősebb jogosítványai megmaradjanak. Az önkormányzati rendszer átalakítása problémát jelent azért is, mert a polgármesteri és képviselői poszt összeférhetetlen lesz, az önkormányzati rendszer átalakításával pedig több politikus elveszítheti megélhetési forrását. Az iskolák állami kézbe adása miatt például Kósa Lajos debreceni polgármester - az [origo] információi szerint - többször is vitába szállt az erősebb állami szerepvállalás mellett érvelő Orbán Viktor kormányfővel.

Bemutatkozás

Gondolatok és tények a Világról, a természet változásáról és az Emberiség teendőiről.

ZENE

Legfrissebb hozzászólások
  • Czikó József: Kedves, Atilla!Ez eddig gondolkodtam, hogy vajon jogom, vagy kötelességem elmondani, megosztani, azt a tudást, s tapasztalatot, mit a Jó Isten kezeim közé adott?!A Magyarság nehézségei, nagyon, nagyon régen kezdődtek!Atilla mondotta volt, hogy a "...kegyelem, nagyon szép dolog, de, gyakorlása, rendkívüli bölcsességet kíván!"S, Ő mondotta, hogy"....sok kegyelem, fejetlenség, gyengeség, a kegyetlenség, = tisztelet, engedelmesség!"Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy ellenségeinknek, a legritkább esetben kell megbocsátanunk! Véleményem szerint, szent istván ban, egy tömeg gyilkost istenítünk, aki a Magyarság színe javát gyilkoltatta le idegen segédlettel!Talán az lenne a javára írható, hogy a Magyar Koronát fel ajánlotta Szűz Máriának.De, így ez sem igaz!Hiszen, ma már be bizonyosodott, hogy mindenünket, amink van, azt a Jó Istentől, magától kaptuk!Mi, Isten gyermekei vagyunk, ugyan, úgy, mint az általa teremtett természet!S, azt a szenvedést, lesajnálást éljük meg, nap, mint nap, mint testvérünk, a Föld!Régen, Atilla is bele esett abba a hibába, hogy hitt Rómának, az egyháznak!Legádázabb ellenségünknek!Ők, soha nem felejtik, a sok rettegést, a félelmeket, a rossz lelkiismeretet!Pedig, maguknak köszönhették!Ha, lesz érdeklődés, folytatom! Jóska
    (2013-08-29 16:35:43)
    A Nemzeti Feltámadás Ünnepe
  • Desischado: Akárki csinálta az oldalt, az égiek áldják meg érte! Csak egy baj van, hogy letölteni nem lehet őket! Nem lehetne ezt megoldani? És bővül még a repertoár? Ha lehet, erre írjatok már választ! Nagyon köszönöm!
    (2013-04-19 02:28:58)
    Az összes régi magyar film
  • V Zs: EZT A PÉLDÁT A MAGYAR PARLAMENT IS KÖVETHETNÉ!! NEM LENNE ÁM 4 ÉVENKÉNT MILLIOMOSKÉNT KERÜLNEK KI A PARLAMENTBŐL MÍG EMBEREK EZREI MENEK TÖNKRE A KÉPVISELŐK JÓVILÁGÁBA!!
    (2013-03-30 16:24:56)
    Magyar országgyűlési képviselőknek svéd képviselői díjazást és juttatást!
  • MoSze: Igen, egy gyonyoru szep helyen, Csikszeredatol nem messze egy helyiseg.
    (2013-03-26 05:25:51)
    Mi az a „menaság”?
  • Kovács Arnold: Ez gyönyörűen kidolgozott,és nagy összpontosítást igényel.De az összhang külön elismerést érdemel.Már sokszor jártam díszszázadi bemutatón de egyik sem volt ilyen jó.
    (2013-02-13 17:37:51)
    Magyar Királyi Gárda
  • Babó: Számomra nem jelentett semmit a gyomrom tájékán ez az egész. SEMMIT nem tudtam arról, mi fog jönni, csak annyit, hogy nem lesz most világvége. Talán jobb is, mert így mehettem azután, amit ösztönösen éreztem. Azon kaptam magam, hogy elkezdtem gyertyákat gyújtogatni, és meditálni. Elkezdtem magamnak kérdéseket feltenni, utána pedig jött a megszabadító Igazság, és a lelki gyógyulás. Ennen magamhoz, a maghoz kezdtem fordulni, és azóta is minden nap egy csoda. Hálát adok az Égnek, hogy megélhetem ezt a nagyszerű korszakot, amit kívánok mindannyiótoknak is!
    Üdv mindenkinek
    (2013-02-10 05:31:34)
    Kozsdi Tamás 2012 - Újholdi üzenet
  • Kelemen Henriett : Tisztelt Kozsdi úr. Azért zavarom önt mert egy olyan jelről szeretném a véleményét kérni amit szefirotikus fa né az izraeliek magukénak tartanak,az nagyon hasonlít egy nagyon régi rovás írásos emlékünkre,de a magyar szent koronánk szimbolikájára is.Ez elég furcsa dolog szerintem és az is hogy miért látom meg az egységet ezek közt,de a tatárlakai korongon is van hasonlóság.Ez az én véleményem, de mivel nem találtam róla tökéletes leírást nem tudhatom hogy tévedtem e,de a férfi és nő jele a piramis alak és az íj feszítése jut róla eszembe.Ha ön többet tud róla szívesen elolvasnám az írásaiban,előre is köszönöm.Koppány népe
    (2013-01-17 14:26:09)
    Kozsdi Tamás 2012 - Újholdi üzenet
  • Marcsi: Tetszett az írás, köszönöm!
    (2012-11-07 20:52:29)
    A Mindenség Megváltoztatása Minden Pillanatban - Kiss Balázs Kunó
  • meli70: @: Nekem már felmondott devizahitelem van az OTP Factoring Zrt-nél. 2011.Júliusában lett felmondva, akkor a tőketartozásom átszámítva(CHF) 22.000.000.-Ft volt. Ugyan ebben az évben, novemberben behívtak, és közölték, hogy a tartozásom 27.000.000.-Ft. Megkérdeztem, milyen lehetőségeim vannak, azt mondta a hölgy, kössek egy 20 éves szerződést, havi 250.000.- Ft-os törlesztő részlettel. Mosolyogtam!!! :) Ha azt nézem, hogy 5 hónap alatt 5.000.000.-Ft-al nőtt a tőke tartozásom, akkor a mai nappal ez az összeg már 38.000.000.- Ft-nál tart. Jelzem, 2008-ban vettem fel a hitelt, 15.000.000.- Ft-ot. A házamat 23.000.000.-Ft-ra értékelték és azt kérdezték, amikor elfogadták a hitelkérelmemet, hogy "Felvehet akár 20.000.000.-Ft-ot is". :) Több lehetőséget is felkínált már az állam és az a bizonyos Eszköz kezelő Társaság, de sajnos mindegyik pikszisből kiestünk. A feltételek úgy lettek meghatározva, hogy még véletlenül se tudjuk igénybe venni a segítséget. Pl.: Az ingatlan hitelfelvételkori értéke nem haladhatja meg a 20.000.000.-Ft-ot Budapesten, és a 15.000.000.-Ft-ot vidéken. Jelenleg az ingatlanom jelzálog tulajdonosa az OTP Factoring Zrt. Nemrég küldtek egy számlakivonatot, amin szerepel egy értékbecslési díj 12.000.-Ft. Hogy mit, mikor, és hol becsültek fel, azt sajnos nem jelzik. Itt, nálunk nem járt senki!!! Érdemes lenne könyvet írnom a hitelem történetéről, ami persze még nem zárult le, és nem tudom mi lesz a vége. Rengeteg tortúrán mentünk keresztül, kezdve onnan, amikor 2009 januárjában kiküldték az első "válság" miatti törlesztőrészlet változásról szóló értesítőt!
    Tisztelettel! Pékné Pénzes Melinda
    (2012-10-19 10:46:56)
    A devizahitel szerződések semmisek
  • Demeter222: Önfejű önkormányzatok? Micsoda hülyeség! Ha nem is mindenkinek egyértelmű, de az önkormányzat és a polgármesteri hivatal két különböző szervezeti egység. Nem az önkormányzatok feladatkörét, hanem a polgármesteri hivatalokét veszik el, vagy szűkítik a járások kialakításával. Ráadásul az önfejűség és bürokratizmus nem a polgármesteri hivatalok bűne, hanem azoké, akik a munkájukat irányító jogszabályokat alkotják. De még hogy! Havonta módosítják, visszavonják, újat adnak ki, de úgy hogy közben azt hangoztatják, hogy egyre egyszerűbbek az eljárások. Ennek ellenére minden bonyolultabbá és kaotikusabbá válik. És még ők azok, akik önfejűnek nevezik a hivatalokat?!
    (2012-10-16 16:37:27)
    Járási hivatalok 2012-2013
  • Sárdi Piroska:

    Azt szeretném tudni hogy az "Arra fókuszálj hogy elengedj" az mindenre és mindenkire vonatkozik ami és aki már nem fontos vagy amihez és akihez érlelődik az ELENGEDÉS kifejezés?

    Köszönet a lényegre törő, érthető írásokért
    (2012-10-15 23:46:28)
    Kozsdi Tamás 2012 - Újholdi üzenet
  • Ilona Székelyné: Nagyon kedvelem a gyógynövényeket,ha lehet,csak gyógynövény teákból készítek reggeli italt,amit szívesen fogyaszt a családom.Köszönettel:Ilona

    (2012-09-28 17:37:51)
    Gyuri bácsi, a füvesember
  • istvankari: nagyon szep es meg szeretnek...imadsagokat kapni...
    (2012-09-09 09:16:52)
    Magyar imák
  • Pénzes Elek Gáborné: Tisztelt Ügyvéd Úr !
    Nagy örömmel olvastam tályékoztatóját.Sajnos nekem mind három gyermekem tragikus körülmények közé került a devizahitel felvétele kapcsán, szinte mára már kilátástalanná vált helyzetük.Szeretném, ha részükre bővebb inforációt küldene. Ezen célbol adnám meg email cimüket.
    Pénzes Elek,/ 3 gyermeket nevel/ email:ocsike007@totalcar.hu
    Pénzes Mónika:/ 3 gyermeket nevel/, email:monik05@freemail.hu
    Pékné Pénzes Melinda:
    meli70@vipmail.hu
    Aggódom gyermekeimért:

    Tisztelettel: özvegy Pénzes Elek Gáborné

    (2012-06-19 07:50:01)
    Elkészült a devizahitelesek perirata. SEGÍTSÉG A HITELKÁROSULTAKNAK!
  • Gime: Kedves író!
    Szeretnék kérdezni valamit, ámde személyes üzenetben. Mi erre a lehetőségem? Sajnos nem találok ilyet itt az oldalon...
    (2012-05-27 20:51:11)
    OLDÁS - április 6-a, reggel 6 óra - Kiss Balázs Kunó
  • Kelemen László: Annyit akartam még írni az előbb leírtakhoz,hogy a korongokról Grandpierre Atilla azt mondja hogy nem tudják értelmezni hát hogy hogy nem amikor magyarul van rá írva minden,több helyszín és több név,de amit akarok mindent kiolvasok belőle.Az édenkert től a mai emberig, mindent és nekem ez nem okoz semmi gondot,és szeretem nagyon tudom kié volt és kinek a sírja volt és ha lehet lerovom a kegyeletem előtte.Szóval imádom olyan mint egy mese könyv csak olvasni kell belőle,igaz még nekem sem megy tökéletesen de már jól haladok.Ezért már nem félek attól amit a biblia leírt hogy jön a vég,mert tudom hogy mi történik,és Atilla Mongóliában élt és onnan érkezett ide, amit a hun tó meletti hunnornak hívnak sajnos ma sivatag,ez a tó a neve Van-tó.Isten legyen velünk.
    (2012-05-02 11:24:16)
    Cigány–magyar együttélés: hogyan tovább?
  • Kelemen László: Kedves Kozsdi úr,már írtam önnek egy másik oldalon de nem kaptam rá választ azt hiszem hogy ön nem hisz el semmit abból, amit leírtam,de akkor miért hiszi hogy az arvisúrákat valaki csak úgy el olvassa és lefordítja majd ajándékba önöknek.Nagyon fontosnak tartom azokat amiket önnek leírtam,mert ha az egyiptomiak rátalálnak a népünk nyomaira a piramisokban,akkor azt nem fogják elmondani a világon senkinek csak az amerikaiak fogják megtudni.De ez annál nagyobb dolog mintsem hogy ö vagy más kételkedjen a szavahihetőségemnek,mert amit én állítok az egyenesen neki megy a valóságnak.Azt gondolja hogy én csak hírverést akarok de nem,én már nem tudom ki vagyok,mert amióta a Tatárlakai korongokkal foglalkozom megváltozott az életem,sok olyan dolgot látok amit az előtt nem tudtam és nem is olvastam róla,de máshol sem hallottam.Ha önt érdekli a dolog írjon nekem emailt,mert nem telefon téma.
    (2012-05-02 11:06:32)
    Cigány–magyar együttélés: hogyan tovább?
  • Bieganski Attila: Nagyon szeretem bösztörpusztát mert minden évben megyünk a magyarok országos gyülésére és nagyon szeretnék íjat mert élvezem hogy nyílazhatok. Én ott voltam ajánlom tegyétek meg ezt a turát és többé nem fog előfordulni hogy nem szereted a magyarokat. menjetek el bösztörre.

    (2012-04-23 21:03:22)
    III. Magyarok Országos Gyűlése 2011. Augusztus 12-15. Bösztörpuszta
  • Pöppl Magdolna: Ez mind igaz!!!De kellene egy ügyvédi cég, aki felvállalná utólagos fizetéssel,/ mert az igazán károsultak nem a nagy hitelesek, hanem a kicsik, akiket utcára tesznek/,hogy az érdekeiket képviseli. Szerintem szívesen fizetnének a visszakapott pénzükből utólag. Az ügyvédek tisztességes része nem vállalja el ezt az ügyet, mert nem ért hozzá. Ha csak írunk és beszélünk abból nem lesz semmi. A bírók nem véletlenül lettek lecserélve!!!!!!!!!!! Külföldön kellene, nemzetközi bíróságokon valamit kezdeni.
    (2012-04-17 08:20:06)
    A devizahitel szerződések semmisek
  • Nyári Gyula: Felháboritónak tartom a bankok hozzáállását az adósokkal szemben. Kérdésemre, hogy az ügyintézést is sváci frankban számolják, mikor a dolgozókat forintban fizetik, nem tudtak válaszolni, csak hebektek hápogtak! Mindenki látja, hogy az egész ország az elkeseredés határán van, mert ilyen tisztességtelenül bántak el az adósokkal Ugyanakkor meg vidéken az uzsorásokat bilincsben viszik el. A legnagyobb uzsorások a bankosok, és öket kellene már bilincsben vinni, mert az egész országot a padlóra küldték, és sokan öngyilkosok lettek, és családok hulltak szét, de ez a legkevésbé sem érdekli őket.
    (2012-04-16 23:02:06)
    A devizahitel szerződések semmisek
Feedek
Megosztás
Címkefelhő
Címkefelhő