Ma a magyarországi általános iskolások mintegy 13 százaléka roma származású, több mint százezer gyerek – derül ki egy friss kutatásból. Ez a szám 1980-ban még alig 70, 1990-ben közel 74 ezer volt. Papp Z. Attila szociológus a Pro Minoritate című folyóiratban megjelent beszámolója szerint tehát miközben az ország általános iskolai populációja az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent (1960-hoz képest mára gyakorlatilag felére, közel másfél millióról 775 ezerre), a roma tanulók száma és általános iskolai aránya fokozatos növekedést mutat.

Az iskolákban tanuló romákat tekintve a két északi, illetve a dél-dunántúli régió mutat az átlagnál magasabb szinteket. 2005/2006-ban még nem volt olyan kistérség, ahol a roma általános iskolások aránya elérte volna az 50 százalékot, 2008/09-ben már három is (Szikszói, Edelényi, Bodrogközi) túllépte ezt. A 40 százalék és afölötti becsült roma arányt mutató többi térség közül pedig majdnem az összes továbbra is növekvő tendenciát (Sellyei, Csengeri, Hevesi, Mezőcsáti, Encsi kistérségek többek közt), vagy az 50 százalékhoz nagyon közeli értéket mutat (például az Ózdi kistérség). Ez előrevetíti a térségi különbségek fokozódását is.

Roma tanulók becsült száma az általános iskolában (1969-2009)

Hamarosan több mint 500 gettóiskola lesz

Viszonylag pontos képet kapunk a gettósodó (31-50 százalék közötti), illetve gettóiskolának nevezett (50 százalék fölötti roma arányt mutató) telephelyek számáról is. Országos szinten 2008/2009-ben például 255 telephelyről állították azt, hogy „gettósodó”, további 263-ról pedig azt, hogy gettóiskola. Az általános iskolai képzést folytató intézmények mintegy 20 százaléka e két típusba sorolható. Az észak-magyarországi telephelyek mintegy fele már ma is e két típusba tartozik. Ha csak a gettóiskolákat tekintjük, megállapíthatjuk azt is, hogy ezek közel fele (43 százaléka) Észak-Magyarországon, és mintegy harmada (30 százaléka) Észak-Alföldön működik. Település típus szerinti bontásban azt bontakozik ki, hogy a gettóiskolák mintegy háromnegyede (73 százalék), a gettósodó iskoláknak pedig közel kétharmada (65,1 százalék) községekben működik.

Országos szinten a legtöbb iskolai telephelyen (tízből négy helyen) 10 százalék alatti a romák aránya, az iskolák ötödében egyáltalán nincs cigánygyerek, de van 43 olyan iskola, ahol 91-100 százalék közé tehető az arányuk. 2005-től 2008-ig a „fehér” iskolák aránya növekedett, s e növekedés a legkisebb mértékben „elromásodott” iskolák rovására történt. Eközben nem látványosan, de folyamatosan nő a magasabb roma aránnyal rendelkező iskolák százalékos növekedése is. 

Nem etnikai, hanem családi háttér-kérdés

Az OktpolCafén is összefoglalt tanulmány azt is vizsgálja, hogy hogyan függ össze a telephely becsült roma tanulói aránya az iskolai teljesítményekkel. Első ránézésre az – Országos Kompetenciamérésekből kinyert - adatok egyértelmű összefüggést mutatnak: a magasabb roma tanulói arány statisztikailag együtt jár az alacsonyabb iskolai teljesítménnyel. Igen ám, de ha az iskolai teljesítményt magyarázó modellben a roma tanuló arány mellé bevesszük a családi-háttér indexet, kiderül, a teljesítményt szinte kizárólag ez a „hozott érték” határozza meg. A roma tanulói arány direkt hatása szinte teljesen lenullázódik.

Ezt szemléletesen mutatja be az az ábra, amely a telephelyeket a családiháttér-index értékei alapján felosztotta 10 egyenlő nagyságú csoportra, és megvizsgálta, hogy az azonos státusszal rendelkező telephelyek iskolai eredményei (matematikából, szövegértésből) hogyan változnak a roma arány függvényében. Itt különösen az alsó decilis („a legszegényebbek iskolái”) mutat tanulságos képet.

Szövegértés kompetenciaeredmények a roma tanulók arányában a családi háttér szerinti alsó decilisbe eső községi telephelyek körében (általános iskola, 8. évfolyam, 2009)

A matematika vonatkozásában megállapíthatjuk, hogy a teljesen homogén (0 százalékú roma arányt jelentő) telephelyek a típus átlaga alatt teljesítenek, míg a heterogénnek tekinthető, 1–50 százalékú roma tanulóval rendelkező telephelyek jobbára a típus átlaga felett. Etnikai hatást, azaz az eredmények roma arány szerinti csökkenését csak a70 százalékot meghaladó roma arány után lehet tapasztalni.

Az elmúlt években több (gyakran félreértett) vita is zajlott a romák iskolai integrációjáról, és az azt támogató integrációs pedagógia rendszer (IPR) sikerességéről. A kutatás adatai azt is egyértelműen jelzik, hogy az IPR-t alkalmazó iskolák sokkal kisebb mértékben csúsznak le az átlagtól, mint az azt nem alkalmazó iskolák, és ez így van a gettósodó és gettóiskolákban is. Sőt, az alacsonyabb (1-30 százaléknyi) roma arányról beszámoló IPR alkalmazó iskolák átlag fölött teljesítettek.

Az OktpolCafé-összefoglalás után valószínűleg erre utal az a hozzászóló, aki a tanulmánnyal, annak tanulságaival kapcsolatban megállapítja, a jelenleg regnáló kormány a levonható konklúziókkal pontosan ellentétesen cselekszik az új Köznevelési Törvény tervezetében.

Forrás: http://fn.hir24.hu/itthon/2011/12/05/a-feher-iskolak-nem-jobbak-a-ciganyiskolaknal/